Adminisztratív és kulturális központ

Csíkszereda Székelyudvarhellyel verseng a Székelyföld „fővárosa” címért, miközben Marosvásárhely lassan elveszíteni látszik ezt a szerepet. A kisebb falvak – Zsögöd, Tapolca, Somlyó, valamint a nevében a szerdai vásárok emlékét őrző Szereda – összenövéséből kialakult Csíkszereda hivatalos státuszát tekintve mindenesetre előnyben van, miután 1968-ban Hargita megye közigazgatási központja lett. Ezt követően építették fel a sokakban első látásra döbbenetet keltő betonépületekből álló szocialista városközpontot, amely alapvetően megkülönbözteti Csíkszeredát a 19. századi bájukat a mai napig őrző többi székely várostól. A belváros hangulata szerencsére sokat javult az elmúlt években, a csíkszeredaiak mindent megtesznek azért, hogy szerethetővé tegyék ezt a betonvilágot. Csíkszereda 2001 óta kiemelt szerepet játszik Székelyföld kulturális-szellemi életében is: ekkor nyitotta meg kapuit a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az első kizárólag magyar nyelvű szakokból álló magánegyetem Romániában.

A népi fürdőktől az „ezeréves” határig

Az észak-déli irányban hosszan elnyúló Csíki-medencében kevesebb székelykapu, kevésbé archaikus falukép fogadja az utazót, mint például Udvarhelyszéken, viszont gyógyforrásokban, mofettákban, valamint szépen felújított népi fürdőkben annál inkább bővelkedik ez a vidék. A leghíresebb székely mofettát, a Torjai-büdösbarlangot, valamint az erdő közepén kiépített Csiszár Fürdőt feltétlenül érdemes útba ejteni, és természetesen nem maradhat ki a programból a közeli vulkáni ikerkráterben kialakult Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp sem. Két ritkaságszámba menő templomot is találunk errefelé: a csíkrákosi templomot tornyának gondolatébresztő rajzai, míg a csíkdelneit gyönyörű reneszánsz szárnyasoltára emeli ki a többi székely templom közül. Végül a Felcsík és Moldva közti átjáróhelyen, a Gyimesi-szorosban ma is láthatók az „ezeréves határ” maradványai, amelyek az utóbbi években valóságos nemzeti emlékhellyé nőtték ki magukat. A Gyimesekben élnek a gyimesi csángók, az egyik leggazdagabb kultúrájú magyar népcsoport, jellegzetes zenével, tánccal és a színes szőttesek, festett tojások készítésének régi hagyományával.

A legnagyobb katolikus búcsú

A Székelyföld többi, vallásilag kevert területéhez képest Csík katolikus vidéknek számít. A ma Csíkszeredához tartozó Csíksomlyón tartják minden évben a messze földön híres pünkösdi búcsút, amely a legnagyobb katolikus vallási rendezvény a Kárpát-medencében. Csíksomlyó a katolikus székelyek számára a vallási és lelki élet központja, jelentősége a világ leghíresebb zarándokhelyeihez, a portugáliai Fatimához vagy a franciaországi Lourdes-hoz hasonlítható.