Csíksomlyó

Csíksomlyó

Csíksomlyó az erdélyi ferencesek székhelye, a szerzetesek az 1440-es években telepedtek le Erdély ezen távoli pontján. Gazdag könyvtáruknak, magas színvonalú könyvkötő műhelyüknek és a Kájoni János szerzetes által 1675-ben alapított nyomdájuknak köszönhetően a település évszázadokon át a székely katolikusok kulturális-szellemi központja volt, amely sikerrel tudott helyt állni az ebben az időben a könyvkiadásban dominánsabb szerepet játszó protestáns műhelyekkel szemben.

Kegytemplom

A ma látható kegytemplom 1804 és 1876 között épült neobarokk stílusban, míg a tőle jobbra látható kolostorépület régebbi, a 18. századból maradt fenn. Csodáljuk meg a templom különlegesen szép, a 20. század elején Csehországban készült üvegablakait, amelyeken magyar és más szentek ismerhetők fel. A bejárattól balra lévő Mikes Kelemen-síremlék senkit ne tévesszen meg, az itt eltemetett személy ugyanis nem azonos a híres emlékiratíró Mikes Kelemennel.

Mária-szobor

A templom legfőbb kincse a főoltáron lévő, hársfából készült Mária-szobor, egy 16. század elején faragott reneszánsz remekmű, amely feltehetően a legnagyobb kegyszobor a világon. A misztikus hangulatú szobor a „Napbaöltözött Asszonyt”, azaz a szeplőtelenül (eredendő bűn nélkül) fogant Máriát ábrázolja. A Szűzanya hármas koronát visel, körülötte egy 12 csillagból álló koszorúval, jobb kezében királynői jogart, bal kezében pedig a szintén megkoronázott gyermek Jézust tartja. Jobb lábával Nestorius fejét tapossa, az 5. században élt konstantinápolyi pátriárka ugyanis azt az eretneknek nyilvánított tant hirdette, hogy Mária nem volt Isten-anya. Mária két oldalán Szent István, illetve Szent László szobra látható.

A feltehetően egy helyi ferences szerzetes által faragott szoborhoz számos csoda fűződik. Amikor az Erdélyi Fejedelemséget a történelem viharaiban veszély fenyegette, Mária arcán a hívek többször észleltek szomorúságot. 1661-ben, miután Ali pasa török-tatár seregei feldúlták Csíkországot, a Mária-szobrot is el akarták magukkal vinni, a szobrot szállító szekeret azonban még nyolc ökör sem tudta megmozdítani. Az egyik török erre úgy feldühödött, hogy kardjával ráütött a Mária-szoborra, s lám, a keze azonnal megbénult. A szobor csodatévő ereje az elébe járuló betegek csodaszerű gyógyulásában is megmutatkozott.

Pünkösdi körmenet

Pünkösd szombatján kerül sor a ma már több százezer érdeklődőt vonzó csíksomlyói körmenetre, amelyen a székely katolikusokon kívül nagy számban vesznek részt a gyimesi és a moldvai csángók is, de Magyarországról és a világ minden tájáról is tömegével érkeznek zarándokok. A körmenetben az egyes székely vidékek képviselői meghatározott sorrendben, színpompás népviseletben vonulnak fel, a sort a katolikus csángók zárják. A körmenetet 1567 óta tartják annak tiszteletére, hogy a katolikus vallású csíki és gyergyói székelyek abban az évben győzték le az unitárius János Zsigmond fejedelem hittérítés szándékával érkező csapatait. A csata napján, amely épp pünkösd szombatjára esett, az idősek, az asszonyok és a gyermekek a Mária-szobornál imádkoztak a győzelemért. A győztes katonák nyírfaágakkal díszített zászlókkal érkeztek vissza a csatából, és a nép a győzelmet természetesen Mária csodatévő erejének tulajdonította.

Séta a Kis-Somlyó hegyre

Körülbelül egy óra alatt kényelmesen felfedezhetjük a székely katolikusok szent hegyének tartott Kis-Somlyó látnivalóit is. A kegytemplomtól elindulva az úgynevezett KALOT Ház (Katolikus Legények Olvasó Társasága) mellett haladunk el, amely Kós Károly tervei alapján épült 1930-ban. A kanyarban jobbra fordulva, a Kissomlyó utca elején érintjük a csíksomlyói születésű Domokos Pál Péternek (1901-1992), a moldvai csángó magyarok lelkes néprajzkutatójának a szobrát (1996). A Kissomlyó utca jobb oldalán látható borvízforrástól rövid kitérőt tehetünk a 2006-ban felújított Barátok fürdőjéhez. A Kissomlyó utca végén, a szekérúton balra fordulva először a Makovecz Imre tervei alapján 1996-ban épült Hármashalom-oltárhoz érünk, itt, a Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó közti nyeregben tartják pünkösd szombatján a szentmisét. Az oltár fölötti domboldalon áll a feltehetően az 1456-os nándorfehérvári diadal tiszteletére épült Salvator-kápolna, előtte az 1567-es első búcsú emlékére állított kőkereszttel. A hívek a körmenet során ehhez a kápolnához vonulnak fel. A Salvator-kápolnánál is kisebb a mögötte lévő Szenvedő Jézus-kápolna, amelyben a térdelő, oszlophoz kötözött Krisztus szobra látható. Visszafelé a hegyen is folytathatjuk az utat a Szent Antal-kápolnáig (nincs kitaposott ösvény, az erdő szélét, a villanyvezeték-oszlopokat kövessük), ahonnan meredeken ereszkedhetünk le a Kissomlyó utca elejéhez.

www.csiksomlyo.ro