Az alapítója, Nagy Kázmér király nevét viselő, valaha önálló városnak számító Kazimierz a 15. század végétől a második világháborúig Közép-Európa egyik legjelentősebb zsidó közösségének adott otthont. A középkorban üldözött zsidók a legvonzóbb helyek között tartották számon ezt az itáliai hangulatú kisvárost, ahol a szegény zsidó családok mellett gazdag kereskedők, sikeres bankárok és híres csodarabbik éltek egymás szomszédságában. Kazimierz virágkorát a 16. század elejétől a 17. század közepéig élte, ekkor építették például a reneszánsz hatást tükröző zsinagógákat.
A régi zsinagóga (Stara Synagoga) évszázadokon keresztül a krakkói zsidó közösség első számú temploma, egyfajta vallási központja volt, ma pedig szép architektúrája és az itt berendezett judaica-kiállítás miatt a turisták által a legtöbbet látogatott zsidó műemlék Krakkóban. A ma is álló lengyel zsinagógák közül ez a legrégebbi, egyúttal Európában – a wormsi, illetve a prágai Régi-új zsinagóga után – a harmadik legrégibb. A főépület 1407-ben épült gótikus stílusban, majd 1570-ben, Matteo Gucci itáliai építész tervei alapján reneszánsz formákkal gazdagodott. Ennek a stílusnak az emléke az épületen kívül futó vakárkádsor, a hatalmas faragott koronával díszített tóraszekrény, valamint a szőlőmotívumokból álló falfreskó-maradványok. A mennyezetet két oszlop tartja pálmafaszerűen, a középen álló kovácsoltvas emelvényről, az úgynevezett bimáról olvasták fel Mózes öt könyvét, a Tórát.
Kazimierz második legősibb zsinagógája nevét a csodarabbiként tisztelt Remuh főrabbiról (1525-1572) kapta. Remuh igazi polihisztor volt, aki a csillagászattól a filozófián át a jogtudományig szinte mindennel foglalkozott, legnagyobb munkája az askenázi jog kodifikálása volt. A zsinagógát még édesapja, Israel ben Józef kereskedő és bankár építtette 1553-ban.
Az épület mai formájában a 19. század eleje óta létezik, eredeti reneszánsz emlékei közül a tóraszekrény és a bejárat mellett lévő adománygyűjtő maradt fenn. A bima csodaszép növényi motívumokkal és menórával díszített ajtaja a 18. században készült, és egy másik zsinagógából került ide. A hátsó falon látható falfreskók a 20. században keletkeztek, és a jeruzsálemi templom maradványait, Noé bárkáját és Ráchel sírját ábrázolják. A Remuh zsinagógát ma is vallási célokra használják.
A Remuh zsinagógát Krakkó legrégibb, misztikus hangulatú zsidó temetője veszi körül, kora a zsinagógáéval azonos. 250 éven keresztül ide temetkeztek a kazimierzi zsidók, majd amikor 1800 körül már kezdtek elfogyni a helyek, új temetőt nyitottak, és ide már csak a legjelentősebb személyeket hozták.
A háború utáni rendbetétel során több száz reneszánsz, manierista és barokk korból származó sírkövet tártak fel a föld alól, amelyeket rendezett sorokban ismét felállítottak. A zsinagóga mögött, a kerítéssel körbevett területen belül a legnagyobb sírkő Remuh sírját jelöli, tőle balra a zsinagógaalapító édesapa nyugszik. Sokan megkeresik Nathan Nata Spira (1583-1633) Kazimierzben élő kabalista és csodarabbi sírját is (ha Remuh sírjával szemben állunk, akkor ugyanezen a soron jobbra induljunk el, majd egy szépen felújított, papírdarabokkal teli kő jelzi a sírhelyet). A temetőbe férfiaknak csak fedett fővel szabad bemenni, papír fejfedőt a zsinagóga előterében adnak.
A zsinagógát (Synagoga Izaaka) 1644-ben építtette Jakubowicz Izsák bankár és kereskedő. Az épületben figyelmet érdemel a mennyezet eredeti stukkódíszítése, a nőknek fenntartott galéria szép reneszánsz árkádsora, valamint a falakon olvasható töredékes feliratok a Tórából (angol fordítással).
A 16. század közepéről származó zsinagógában (Synagoga Wysoka) szép, reneszánsz tóraszekrényt, illetve 17. századból fennmaradt töredékes falfeliratokat találunk. A kétszintes épület nevét onnan kapta, hogy a férfiak imaterme az emeleti szinten volt, alul pedig üzletek működtek. Az épületben ma kiállításokat tartanak, valamint egy szép, régi térképeket is árusító könyvesbolt működik.
Ezt a zsinagógát (Synagoga Kupa) a helyi zsidó közösség építtette szemben a gazdag családok által létesített magánzsinagógákkal. Az 1643-ból származó épület falait 17-18. századi, mennyezetét a két világháború között készített látványos falfestmények borítják.
A mai napig működő temető (Nowy Cmentarz) olyan, mint egy hatalmas kőtár, ezrével állnak egymás hegyén-hátán az ódon sírkövek, ezért a picike régi temetőnél sokkal jobban szemlélteti a zsidó közösség méretét és jelentőségét. 1800 után ide temetkeztek a kazimierzi zsidók, köztük számos rabbi, tudós, művész és más híres ember. Figyeljük meg, hogy a 19. századi sírkövek még szép „törvénytábla” formájúak (Mózes kőtábláinak alakját utánozzák), a 20. századiak már jellegtelen szögletesek. A bejárattól jobbra egy régi sírkövekből összerakott holokauszt emlékmű áll. Ebbe a temetőbe is csak fedett fővel lehet bemenni.
A látnivalók megtekintése mellett érdemes a helyi gasztronómiára is időt szentelni. A vendéglők közül az egyik legjobb választás a 20. század eleji Kazimierz hangulatát idéző Once upon a time (Szeroka 1), amelyet régi zsidó üzletek egybenyitásával alakítottak ki. Két specialitásuk van, a háromféle babból, marhahúsból, zöldségekből készült sólet (czulent) és a csirke húsából, májából és szívéből készül Jerusalem mix.
Akit érdekel a kazimierzi zsidók, illetve Krakkó egészének sorsa a második világháború alatt, feltétlenül látogasson el ebbe a Krakkó egyik déli külvárosában, Podgórzében működő, rendkívül informatív múzeumba (www.mhk.pl). A többszintes, labirintusszerű kiállítást a Schindler listája című filmből ismert Oscar Schindler egykori gyárának irodaépületében nyitották meg 2010-ben. A korszak valamennyi aspektusát megismerhetjük, a Jagelló Egyetem tanárainak letartóztatásától a náci megszállás alatti mindennapokig, miközben modern eszközök, filmek, hangeffektusok teszik minél átélhetőbbé a korszak eseményeit.
A klezmer zene nagyon népszerű Lengyelországban, Kazimierz-ben pedig több olyan étterem és régi zsinagóga is van, ahol rendszeresen tartanak klezmer koncerteket. A zsinagógák közül az Izsák-, a Popper- és a Magas zsinagógában, míg az éttermek közül a Klezmer-Hoisban és a Once upon a time-ban érdemes érdeklődni.
A 750 ezer lakosú város ma is őrzi a középkor meseszerű hangulatát, a gazdag patrícius világ emlékeit, látnivalóit. Az óvárosban szinte semmihez sem nyúltak a 19. század végi európai városrendezési programok idején, és Krakkó a … Tovább
Egy péntektől vasárnapig tartó, képzeletbeli hétvégére invitáljuk azon utazó barátainkat, akik három nap alatt szeretnének minél teljesebb képet kapni Krakkó rendkívül gazdag kulturális örökségéről, mai pezsgő életéről. Első nap Az egész délelőttöt szenteljük Európa legnagyobb, középkori … Tovább
