A város főterén álló Mária-templom legfőbb kincse az Európa-szerte ismert szobrászművész, Veit Stoss 15. század végén készült Mária-oltára. A nürnbergi mester tizenkét éven keresztül dolgozott a remekművön, amelyért a városi tanács Krakkó egy teljes évi jövedelmét fizette ki neki. A 13 méter magas szárnyasoltár közepén, a Mária halálát ábrázoló szoborkompozícióban Máriát Szent Péter karjaiban láthatjuk, a halálának hírére összesereglett apostolok társaságában. Fölötte Mária mennybevitelét, az oltárszekrény felett pedig Mária megkoronázását faragta ki Veit Stoss. Az oltár alsó részén (predella) Mária családfáját, az úgynevezett Jessze fáját figyelhetjük meg, a kompozíció azt szemlélteti, hogy Mária Dávid király apjától, Jesszétől származik. Ha itt járunk, vessünk egy pillantást a Jan Matejko által tervezett, gótikus és reneszánsz motívumokon alapuló falfreskókra, illetve a híres Fekete Madonna-kép 17. századi másolatára is (fotó: ©Mariusz S. Jurgielewicz/Shutterstock.com).
A Posztócsarnok emeleti szintjén látható kiállítás (Galeria Sztuki) mindössze négy terme a 19. századi lengyel festészet legjavát mutatja be. A korszak művészei a lengyel nemzeti öntudat megerősítése céljából előszeretettel készítettek történelmi tablóképeket, különösen a két ellenséges szomszéd nép, a németek és az oroszok elleni történelmi sikerekről. Ilyen például Jan Matejkó Porosz tiszteletadás (Hołd Pruski) című festménye, amely a Német Lovagrend utolsó nagymesterét, Hohenzollern Albertet jeleníti meg, aki 1525-ben hűbéresküt tett Öreg Zsigmond lengyel király előtt, míg a Kościuszko Racławicénél (Kościuszko pod Racławicami) címet viselő képe az 1794-es orosz- és poroszellenes felkelés első nagy katonai győzelmét ábrázolja.
A gyűjtemény (Muzeum Farmacji) magja a szerzetesrendek által egykoron fenntartott gyógyszertárak berendezési tárgyaiból, gyógyszerészeti eszközeiből, valamint komplett gyógyszertárak pompás – empire, biedermeier, neobarokk – bútoraiból áll. Keressük meg a gyógyszerészet különféle szimbólumait (oroszlán, sas, bárány), illetve a kipreparált állatokat (krokodil, teknősbéka, kígyó, bagoly), amelyeknek gyógyító erőt tulajdonítottak. Igazi kuriózumnak számítanak a második emeleten spirituszban tárolt skorpiók, gyíkok, giliszták és más csúszómászók, illetve az olyan különleges „gyógyszer-alapanyagok”, mint például a múmia, a földigiliszta-olaj vagy az őrölt svábbogár.
A jelenleg is a Czartoryski család tulajdonában lévő gyűjtemény (Muzeum Czartoryskich) jelentős részét egy igen gazdag európai műkincs- és festménygyűjtemény alkotja, ez utóbbi legismertebb darabjai közé tartozik Leonardo da Vinci Hölgy hermelinnel (1492) című képe. Egyedülálló kuriózumokat is láthatunk: Kopernikusztól Kościuszkóig a nagy lengyel történelmi alakok ereklyéit, valamint Shakespeare-től Napóleonig jól ismert európai hírességek személyes tárgyait. A magyar látogatóknak külön csemegét jelentenek a Báthory Istvánhoz kötődő relikviák vagy például Szent Hedvig lengyel királynő úti oltára.
A Collegium Maius a független lengyel kultúra, oktatás és tudományos élet szimbólumának számító Jagelló Egyetem (Uniwersytet Jagielloński) legrégebbi épülete, amely évszázadokon át az egyetem központja volt. A Nagy Kázmér által alapított egyetem virágkora a 15. század elejétől a 16. század közepéig tartott, az akkoriban itt tanuló több ezer magyar között találjuk Bakócz Tamás esztergomi érseket, valamint a feudális magyar jogrendszer kodifikátorát, Werbőczi Istvánt. A középkori angol egyetemekre emlékeztető Collegium Maius falai között ma már nem folyik oktatás, viszont itt rendezték be az egyetem legszebb termeit, történeti ereklyéit, művészeti gyűjteményét bemutató Egyetemi Múzeumot (Muzeum Uniwerzytecki). Keressük meg az egyetem legismertebb diákja, Kopernikusz által használt csillagászati eszközöket és nézzük meg az órajátékot a belső udvaron.
Az ul. Kanonicza 17. alatt található kiállítás a 12-18. századi lengyel egyházi művészet legnagyszerűbb darabjait mutatja be, gótikus, reneszánsz és barokk szobrokat, oltárképeket. Külön figyelmet érdemelnek a különleges művészi érzékkel megalkotott Krużlowai Madonna (1410) és Krisztus a szamárháton (1470) nevet viselő szobrok, valamint Veit Stoss műhelyének néhány csodaszép alkotása, köztük a Krisztus a Getsemáni-kertben. A kiállítás részét képezi egy 15-18. századi ortodox ikonokból álló gyűjtemény is.
A száz évvel ezelőtti lengyel kisvendéglők hangulatát idézi a kockás terítős, dunsztosüveges Polskie Smaki (ul. Św. Tomasza 5). Végigkóstolhatjuk a teljes lengyel leveskínálatot a céklalevestől (barszcz) a kolbászból, tojásból és krumpliból készült zsurekig (żurek), a hagyományos lengyel fogásokat a töltöttkáposztától (gołąbki) a húsos káposztáig (bigos).
A Wawel a középkor évszázadaiban a lengyel királyok székhelye volt, amelynek falai között kapott helyet a krakkói érsekség székesegyháza, a lengyel uralkodók koronázásának és temetkezésének helyszíne. A magyarok leginkább Szent Hedvignek (1382-1399), Nagy Lajos magyar király lányának a hófehér carrarai márványból készült szarkofágját (Sarkofag Świętej Jadwigi) keresik, bár a fiatalon elhunyt, hatalmas kultusszal övezett lengyel királynő földi maradványait a szarkofágtól távolabb, a bal oldali oldalhajó legelején (a főoltár mögötti részen) lévő fekete feszület alatt, egy bronzládában őrzik. A másik magyar vonatkozású sírhely Várnai Ulászló (Władisław Warneńczyk) magyar és lengyel királyé, aki 1444-ben, mindössze húszesztendős korában esett el a várnai csatában.
Ereszkedjünk le a királyi kriptákba is (Krypty Królewskie). Itt találjuk a törököt Bécs alól 1683-ban elkergető Sobieski Jánosnak és az 1794-es orosz- és poroszellenes felkelés vezetőjének, Tadeusz Kościuszkónak a síremlékét, illetve Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király magyar koszorúkkal teli szarkofágját. A 20. századi történelem nagyjai közül itt helyezték el az első világháború után az új lengyel állam megteremtőjeként tisztelt Józef Piłsudski és a 2010-ben repülőbalesetben elhunyt Lech Kaczyński köztársasági elnök szarkofágját is.
A Wawel többi látnivalója közül semmiképp se maradjon ki a királyi vár második emeletén található, a reneszánsz világ emlékeit, köztük egy impozáns falikárpitgyűjteményt őrző királyi fogadótermek (Reprezentacyjne Komnaty Królewskie), illetve a zömében a törököktől zsákmányolt fegyvereket és zászlókat bemutató keleti kiállítás (Sztuka Wschodu) (fotó: ©den_didenko/Shutterstock.com).
Az Érseki Palotában (Pałac Arcybiskupi) élt és dolgozott Karol Wojtyła, amikor 1958 és 1978 között Krakkó püspöke, majd érseke volt, illetve itt lakott, amikor később, már II. János Pál pápaként Krakkóba látogatott. Az ilyen látogatások valóságos örömünnepek voltak Krakkóban, különösen a város fiataljai gyűltek össze nagy számban a palota körül, akikhez a pápa az épület ablakából beszélt. Ebben a kultikussá vált ablakban ma is látható a pápa képe. A pápa néhány személyes használati tárgyát, mint például a kerékpárját, sífelszerelését vagy a kajakját a közeli Érseki Múzeumban (Muzeum Archidiecezjalne) állították ki.
Miután Krakkó a lengyel jazz fővárosa, az utazásból nem maradhat ki az óváros valamelyik patinás jazzkocsmája sem. A kitűnő hangulatú Harris Piano Jazz Barban (Rynek Głowny 28) és a valamivel csendesebb, visszafogottabb Jazz Club U Muniakában (Floriańska 3) minden este van koncert, legtöbbször jazz.
A második világháború után Kazimierz sokáig Krakkó egyik elhanyagolt, meglehetősen érdektelen külvárosa volt, ahová csak kevés turista tette be a lábát. Szerencsére azonban a 2000-es évektől kezdődően egy ügyes városfejlesztési programnak köszönhetően sikerült újjáéleszteni a városrész eredeti … Tovább
Egy péntektől vasárnapig tartó, képzeletbeli hétvégére invitáljuk azon utazó barátainkat, akik három nap alatt szeretnének minél teljesebb képet kapni Krakkó rendkívül gazdag kulturális örökségéről, mai pezsgő életéről. Első nap Az egész délelőttöt szenteljük Európa legnagyobb, középkori … Tovább
