Mit csináljunk Ljubljanában? A kihagyhatatlan látnivalók
Az immár több mint negyedszázada független államként működő Szlovénia a rendszerváltó kelet-európai országok közül a leghitelesebben, a legmeggyőzőbben tudott belesimulni a nyugati világba. Fővárosának mindeközben sikerült a korábbi korok osztrák és a mediterrán hatásának legjavát megőriznie: a csinos osztrák városok rendezettsége ma is finom, itáliai bájjal párosul errefelé.
1. Sétálgassunk, kávézgassunk a Ljubljanica folyó partján
A város élete a festői szépségű Ljubljanica folyó köré szerveződik, kevés az olyan nagyváros Európában, ahol ennyire szoros kapcsolat alakult volna ki a város és a folyó között. A kávézók és éttermek teraszaival teli folyóparti sétányokon érdemes napközben és este is végigmenni, és megcsodálni a folyó mesebeli hangulatú hídjait.
A leglátványosabb az 1901-ben épült szecessziós Sárkány-híd (Zmajski Most), amely nevét a négy sarkán álló sárkányokról kapta. A sárkány a város jelképének számít: a hagyomány szerint Ljubljana alapítója a görög mitológiából ismert Iaszón volt, akinek – miután megszerezte a csodatevő erővel felruházott aranygyapjút – a Ljubljanica folyón menekülve egy sárkánnyal kellett megküzdenie. A híd építésére Ferenc József trónra kerülésének 40. évfordulója adta az alkalmat, tervezője, Jurij Zaninovič a bécsi szecesszió atyjának, Otto Wagnernek volt a tanítványa.
A szomszédos Mészárosok hídján (Mesarski most) mitikus alakokat (Szatír, Prométheusz, Ádám és Éva) ábrázoló modern szobrok kaptak helyet véletlenszerű elrendezésben. A 2010-ben átadott híd korlátján hamar megjelentek a szerelem szimbólumának tekintett lakatok, amelyek kulcsait az örök hűségben hívő párok a Ljubljanicába vetik. Ha tovább sétálunk, a híres szlovén építész, Plečnik által az 1930-as években átépített két régi hidat nézhetünk meg: a báboskorláttal szegélyezett Hármashidat (Tromostovje) ő toldotta meg a két oldalsó sétahíddal, míg a Cipész-híd (Čevljarski most) neve arról árulkodik, hogy valaha cipészműhelyek voltak rajta.
A folyóparti hangulat hétvégén tetőzik: a Breg rakparton rendezett kirakodóvásároknak köszönhetően ilyenkor még jobban pezseg az élet. A bolhapiacok kedvelői vasárnap délelőtt jöjjenek, de sokakat érdekel a nyaranta szombat délelőttönként ugyanitt megrendezett művészeti vásár is.
A Szent Miklós-székesegyház mellett működik a város piaca, ahol vasárnap kivételével minden nap zöldség- és gyümölcsárusok kínálják friss portékáikat. A piacot a folyótól a Jože Plečnik tervei alapján 1944-ben felépített, apró üzletekből álló épület választja el, melynek jellegzetessége az oszlopos árkádsor. A piaci árkádok alatt tavasztól őszig minden pénteken a város legmenőbb éttermei adnak ízelítőt a főztjükből (Odprta kuhna; www.odprtakuhna.si).
3. Robba-szökőkút és a városháza
A városháza épülete előtt csodáljuk meg Francesco Robba 1751-ben készített remekművét, a barokk stílusú Robba-szökőkutat (Robbov vodnjak). A kutat a „Három Krajnai Folyó” szökőkútjának is hívják, ugyanis az allegorikus szoboralakok a tartomány három folyóját, a Ljubljanicát, a Krkát és a Szávát szimbolizálják (szobrok másolatok, az eredetiek a Nemzeti Galériában tekinthetők meg). Maga a városháza eredetileg már a 15. század végén itt állt, a ma látható barokk épület egy 1719-es átépítés eredménye. Árkádos, sgraffitókkal díszített belső udvarát szintén egy Franceso Robba által készített, díszes kovácsoltvas-ráccsal fedett kút díszíti.
4. Élvezzük a városra nyíló kilátást a ljubljanai várból
A 13. században emelt vár (Ljubljanski Grad) kezdetben Krajna tartomány székhelyeként szolgált, majd a Habsburgok két évszázaddal később – a leselkedő török veszély miatt – erőddé építették át. A napóleoni háborúk után börtön működött a vár falai között, itt raboskodott például a magyar szabadságharc miniszterelnöke, gróf Batthyány Lajos 1849 nyarán (emlékét magyar nyelvű tábla őrzi az óratoronyban).
A vár legérdekesebb része a 15. század végén épült, majd 1747-ben barokk stílusban átépített Szent György-kápolna, melynek falán Krajna tartomány kormányzóinak címerei láthatók. A legszebb kilátás a városra az óratoronyból nyílik, sőt szép időben innen még Szlovénia legmagasabb hegycsúcsát, a Triglavot is látni lehet.
5. Plečnik egyik legeredetibb műve: a Nemzeti és Egyetemi Könyvtár
A legnagyobb szlovén építész, Jože Plečnik egyéni stílusát legjobban az 1941-ben épült könyvtárépületen (Narodna in Univerzitetna Knjižnica) tanulmányozhatjuk. Kívülről figyeljük meg a homlokzat egyedi mintázatát, melyet a piros tégla és nyerskő véletlenszerű játéka ad, a Gosposka ulica felőli bejárat fölötti Mózes-alakot, valamint főbejárat pegazus (szárnyas ló) fejet formáló kilincsét. Harminckettő sötétszürke márványoszlop között vezet fel a lépcsősor az első emeleti nagy olvasóterembe (velika čitalnica), amelynek belső kialakításáról és berendezéséről is Plečnik gondoskodott. A munkához szükséges sok fényt hatalmas ablakok és két nagyméretű, kerek csillár biztosítja, a székek viszont szándékosan kényelmetlenek, mert a mester meggyőződése szerint csak így lehet rendesen a munkára koncentrálni. A könyvtár a második világháború végén súlyosan megrongálódott, amikor egy német repülőgép az olvasóteremre zuhant.
6. Emlékezzünk a város francia múltjára a Le Petit Caféban
A város francia kötődését idézi fel ez a hamisítatlan hangulatú, teraszos kávézó-étterem. Főételnek válasszunk Napóleon-salátát, desszertnek crème brûlée-t, közben pedig olvasgassuk a falra ragasztott régi francia újságok oldalait.
Európában ritkaságnak számítanak a Napólen tiszteletére emelt emlékművek, ezért is érdemel különleges figyelmet az étterem előtti téren, a Francia forradalom terén 1929-ben felállított Napóleon-emlékoszlop (Spomenik Napoleonu). Az emlékmű arra a néhány évre (1809-1813) utal, amikor Ljubljana kiszakadt az osztrák fennhatóság alól, és a franciák által létrehozott úgynevezett „Illír tartományok” fővárosa lett. A napóleoni Franciaország mintájára megszervezett terület a mai Szlovénia nyugati feléből, Horvátországnak a tengerpart és a Száva közti részéből, Isztriából és Dalmáciából állt, és többségében délszláv népesség lakta. A Jože Plečnik tervei alapján készült emlékműbe egy francia katona hamvait is beleépítették, aki Ljubljana közelében esett el 1813-ban.
7. Még egy kitűnő kilátóhely: a Nebotičnike „felhőkarcoló”
1933-as építése idején egész Jugoszlávia legmagasabb épületének számított a több mint 70 méter magas, amerikai stílusú felhőkarcoló, a Nebotičnike (www.neboticnik.si). Tetején egy étterem és egy teraszos kávézó működik, az igazi vonzerőt azonban az egész városra nyíló lenyűgöző kilátás jelenti. Ha erre járunk, kóstoljuk meg a kávézóban kapható gibanicát, a szlovének „nemzeti” süteményét és csodáljuk meg az épület szédítően mély csigalépcsőházát is.
8. Fedezzük fel a város szecessziós építészetének néhány gyöngyszemét
A bankok és a város gazdag polgárai által emelt szecessziós épületek többsége a Prešernov trg környékén található, a környező utcákat méltán nevezhetjük Ljubljana szecessziós negyedének. A sétát kezdjük a Prešernov trg sarkán álló Centromerkur áruházzal, Ljubljana első nagyáruházával. A belga szecessziós stílusú épület tetején vegyük észre Merkúrnak, a kereskedők védőszentjének szobrát, és csodáljuk meg az áruház eredetiben fennmaradt belső kialakítását. Érdemes egy-egy pillantást vetni a tér túloldalán lévő, színes geometriai mintákkal díszített saroképületre, a Hauptmann-házra, illetve a térről nyíló Čopova ulica 3. szám alatti, jóval visszafogottabb stílusú Városi Takarékpénztárra is. Ez utóbbinak a kovácsoltvas bejárata erősen emlékeztet a Centromerkur áruházéra, és ennek a homlokzatán is megjelennek a kereskedelmet és az ipart szimbolizáló allegorikus alakok.
A Miklošičeva cesta elején a mai napig elegáns szállodaként működő Grand Hotel Union (1. szám) és az Otto Wagner hatását tükröző Népi Hitelbank (4. szám) lenyűgöző homlokzataikkal hívják fel magukra a figyelmet. A 8. szám alatt található Ljubljana legextravagánsabb épülete, a stilizált népi motívumokkal díszített Kooperatív Kereskedelemi Bank. A 16. szám alatti Bamberg-házat egy gazdag helyi nyomdász építtette, erre utalnak a homlokzatának tetején diszkréten elhelyezett, nyomdászokat ábrázoló domborművek. A Miklošičev park környékén további izgalmas épületeket vehetünk szemügyre. A 20. szám alatt álló Krisper-ház viráginda-motívumokkal díszített homlokzatán például szintén a belga szecesszió hatása figyelhető meg, míg a Cigaletova ulica 3. szám alatti Čuden-ház elsősorban saroktornya miatt érdemel figyelmet.
9. Remek biedermeier és realista képek láthatók a Nemzeti Galéria kiállításán
A város leggazdagabb képzőművészeti kiállítása (Narodna galerija) a középkortól a 20. század elejéig alkotó legjelentősebb szlovén festők és szobrászok, valamint néhány kevésbé ismert európai művész alkotásait mutatja be. A gyűjteményben a gótika, a barokk, a klasszicizmus és az impresszionizmus alkotásai egyaránt megtalálhatók, de a legérdekesebb művekre talán a biedermeier és realista korszak szerelmesei számíthatnak. A múzeum két szárnyát összekötő modern üvegépületben állították ki Robba híres barokk szökőkútjának az eredetijét, amelynek másolatát a városháza előtt tudjuk megnézni.
A tökéletes harmóniára törekvő biedermeier életérzést fejezi ki Jožef Tominc olasz festőnek (Giuseppe Tominz) dr. Frušić családját (Družina dr. Frušića) és a Moscon családot ábrázoló (Tri dame iz družine Moscon) két képe. A realista képek közül Jožef Petkovšektől két híres, konyhajelenetet ábrázoló festményét is láthatjuk: míg a Velencei konyha(Beneška kuhinja) alakjai dinamikusak, addig az Otthon(Doma) című képen az alakok arcán mély szomorúság érzékelhető (ez utóbbi nem lett befejezve, az asszony jobb keze hiányzik). Az első nagyhatású szlovén festőnőnek, Ivana Kobilcának egy teljes termet megtöltenek a nőket ábrázoló portré- és teljes alakos képei, a legjobbak közé tartozik a Kávézó nő(Kofetarica) és a Nyár(Poletje). A szlovén realizmus egyik legizgalmasabb műve Anton Ažbének egy fekete nőt ábrázoló festménye, a Zamorka.
10. Keressük meg az „emonai polgár” szobrát Szlovén Nemzeti Múzeumban
A neoreneszánsz épületben berendezett múzeum (Narodni Muzej Slovenije) három kiállításból áll: egy római lapidáriumból, egy régészeti, valamint egy természettudományi részlegből. A földszinten található lapidárium mintegy 200 sírkő segítségével Ljubljana római elődje, Emona mindennapjait idézi fel. A legtöbben a 2. századból származó „emonai polgár” szobra miatt jönnek ide, amelynek másolatát a feltárás helyén, a Kongresni trg-n láthatjuk. A tógában ábrázolt, aranyozott bronzból készült alak eredetileg egy gazdag emonai polgár sírját díszítette, különlegessége, hogy a világon ez az egy olyan szobor maradt fenn, amely egy oszlop tetején álló, egyszerű római polgárt ábrázol (a többi hasonló szobor nagyhatalmú császárokat örökített meg).
Az első emeleti régészeti kiállítás legérdekesebb látnivalói közé tartozik a világ legrégibb hangszere, egy barlangi medve combcsontjából készített, 55 ezer éves, apró furulya, valamint egy katona sírjában megtalált bronzedény Kr. e. 500-ból, amelyen az illető életét illusztráló jelenetek láthatók (Vače situla). A múzeum természettudományi részlegén egy Kamnik közelében feltárt, 20 ezer éve élt mamut csontvázát csodálhatjuk meg.
10+1 Jože Plečnik emlékháza az építész furfangos világának titkait tárja elénk
A valóságos nemzeti ikonként tisztelt Plečnik az antik formákban találta meg az esztétikum és a praktikum harmóniáját. A két világháború között készült műveivel gyökeresen átalakította a szlovén főváros hangulatát annak ellenére, hogy nem akart dominálni, csak finoman, érzéssel kiegészíteni.
Plečnik otthonában (Plečnikova hiša), ahol 1921 és 1957 között lakott, a berendezési tárgyak, a személyes emlékek ma is ugyanúgy vannak, ahogyan az építész a halála pillanatában hagyta. A ház ideális környezetet kínált az építészzseni számára, egyúttal tökéletesen visszatükrözi a munkamániás, tökéletességre törekvő Plečnik puritán, monoton személyiségét. Megnézhetjük a saját maga által tervezett bútorokat, és azt a sok egyéni furfangot, ami ahhoz kellett, hogy a lakásában praktikusan működjön az élet.
Fedezd fel Ljubljanát!
Ljubljana: ékszerdoboz a folyóparton
Az egykori Jugoszlávia legfejlettebb tagállamának...
Egy péntektől vasárnapig tartó, képzeletbeli hétvégére invitáljuk azon utazó barátainkat, akik három nap alatt szeretnének minél teljesebb képet kapni Ljubljana rendkívül gazdag kulturális örökségéről, pezsgő társasági életéről. Első nap A várossal való ismerkedést érdemes az óvárossal, a … Tovább