Ljubljana: ékszerdoboz a folyóparton

Ljubljana: ékszerdoboz a folyóparton

460 km/4,5 óra (Bp-től) 1 euró = kb. 354 Ft (2020) +386 (Szlovénia)
Az egykori Jugoszlávia legfejlettebb tagállamának fővárosa, a mindössze 280 ezer lakosú Ljubljana ideális úti cél egy könnyed hangulatú, romantikus hétvégére. A Habsburg Monarchia nyugalmát idéző falatnyi belvárosban minden megtalálható, ami egy európai nagyvárostól elvárható: hangulatos sétálóutcák, szépen ápolt parkok, széles sugárutak, és mindezek fölé egy impozáns középkori vár magasodik. Az utazóra azonban a legnagyobb hatást a fűzfákkal szegélyezett, bájos hidakkal szabdalt Ljubljanica folyó gyakorolja, nem véletlen, hogy a folyóparton késő éjszakáig hömpölyög a tömeg.
Birodalmak árnyékában

Ljubljana a 14. századtól egészen 1918-ig a Habsburg Birodalom Krajna – szlovénül Kranjska, németül Krain – nevű tartományának székhelyeként, Laibach néven volt ismert (Krajna a mai Szlovéniának csak a nyugati felét teszi ki, az ország keleti részét Alsó-Stájerország – szlovénul Štajerska – alkotja). Bár Krajna tartományban az osztrák uralom ellenére már a középkor óta virágzott a szlovén kultúra, a szlovének közösségi tudatának kialakulásában a döntő lépést a Napóleon által 1809-ben létrehozott délszláv állam, az úgynevezett „Illír tartományok” jelentette. A francia uralom óta eltelt kétszáz év eseményekben gazdag történelmét jól érzékelteti, hogy Ljubljana ez idő alatt öt államalakulathoz tartozott: 1813-tól ismét Ausztriához, 1920 után Jugoszláviához, a második világháború alatt Olaszországhoz, majd utána ismét Jugoszláviához, végül 1991-től Szlovéniához.

Osztrák-olasz városkép

Az immár több mint negyedszázada független államként működő Szlovénia a rendszerváltó kelet-európai országok közül a leggyorsabban, a legmeggyőzőbben tudott belesimulni a nyugati világba. Fővárosának mindeközben sikerült a korábbi korok osztrák és mediterrán hatásának legjavát megőriznie: a csinos osztrák városok rendezettsége ma is finom, itáliai bájjal párosul errefelé. A Ljubljanában megtelepedett olasz építészeknek, különösen a velencei Francesco Robbának köszönhetően az óváros jellegét impozáns barokk templomok, szökőkutak és más remekművek határozzák meg. Szintén az itáliai reneszánsz formavilághoz nyúlt vissza a 20. század első felében alkotó Jože Plečnik szlovén építész is, aki antik oszlopsoraival és számos egyéb izgalmas ötletével sokat tett azért, hogy a városkép az utókor számára igazán szerethető legyen.

Zöld Ljubljana

Ljubljana belvárosa a függetlenné válás óta nemcsak megszépült, hanem valósággal újjászületett. Az elmúlt években teljesen autómentessé tették a folyópart és az óváros kisebb utcáit, sőt ma már a szélesebb utakról is elkezdték kitiltani az autókat. A városvezetés – fák ültetésétől parkok létesítéséig – rendkívül következetes zöldprogramokat hajt végre, amelynek köszönhetően Ljubljana 2016-ben elnyerte az Európai Bizottság által adományozott „Európa Zöld Fővárosa” címet. A belvárosban ma már a kerékpár a legnépszerűbb közlekedési eszköz, mindezek után nem véletlen, hogy ma Ljubljanát tartják az egyik legélhetőbb városnak Közép-Európában.

Fotó felül: ©Matej Kastelic/Shutterstock.com

Az 5 legjobb hely Ljubjanában

Az 5 legjobb hely Ljubjanában

A bájos folyót mediterrán hangulatú kávézók és éttermek teraszai szegélyezik, hétvégén a folyóparton még kirakodóvásárokat is rendeznek. A folyó apró hídjait akár sétahajóval is végigjárhatjuk. Részletek

A könyvtár a város egyik emblematikus épülete, a klasszikus építészet formavilágának és a 20. századi megoldásoknak egy sajátos ötvözete. Részletek

A nagyszabású kiállítás a szlovén képzőművészet legjavát tárja elénk, a középkortól 20. század elejéig. A biedermeier és a realista művészet kedvelőinek különösen ajánlott megnézni. Részletek

A legszebb kilátás a városra a vár óratornyából nyílik, szép időben innen még Szlovénia legmagasabb hegycsúcsát, a Triglavot is látni lehet. Részletek

A napóleoni idők örökségeként a város francia kötődése ma is érzékelhető, az egyik legnyilvánvalóbb bizonyíték ez a hamisítatlan hangulatú, teraszos kávézó-étterem. Részletek

1 Ljubljanica folyó
A bájos folyót mediterrán hangulatú kávézók és éttermek teraszai szegélyezik, hétvégén a folyóparton még kirakodóvásárokat is rendeznek. A folyó apró hídjait akár sétahajóval is végigjárhatjuk. Részletek
2 Nemzeti és Egyetemi Könyvtár
A könyvtár a város egyik emblematikus épülete, a klasszikus építészet formavilágának és a 20. századi megoldásoknak egy sajátos ötvözete. Részletek
3 Nemzeti Galéria
A nagyszabású kiállítás a szlovén képzőművészet legjavát tárja elénk, a középkortól 20. század elejéig. A biedermeier és a realista művészet kedvelőinek különösen ajánlott megnézni. Részletek
4 A ljubljanai vár
A legszebb kilátás a városra a vár óratornyából nyílik, szép időben innen még Szlovénia legmagasabb hegycsúcsát, a Triglavot is látni lehet. Részletek
5 Petit Café
A napóleoni idők örökségeként a város francia kötődése ma is érzékelhető, az egyik legnyilvánvalóbb bizonyíték ez a hamisítatlan hangulatú, teraszos kávézó-étterem. Részletek

Kapcsolódó cikkek

Végigjártuk Lemberg excentrikus éttermeit

Lemberg tele van hangulatosabbnál hangulatosabb, kicsit békebeli, kicsit alternatív, kicsit lengyeles vendéglőkkel, kocsmákkal, bárhová beülhetünk, a minőség nem szokott csalódást okozni. A legkreatívabb helyek ugyanahhoz a céghez, az úgynevezett !Fest-hez tartoznak, kevesen tettek annyit Lemberg kortárs arculatának kialakításáért, mint a … Tovább

Featured Post

Képgaléria