Birodalmak árnyékában

Ljubljana a 14. századtól egészen 1918-ig a Habsburg Birodalom Krajna – szlovénül Kranjska, németül Krain – nevű tartományának székhelyeként, Laibach néven volt ismert (Krajna a mai Szlovéniának csak a nyugati felét teszi ki, az ország keleti részét Alsó-Stájerország – szlovénul Štajerska – alkotja). Bár Krajna tartományban az osztrák uralom ellenére már a középkor óta virágzott a szlovén kultúra, a szlovének közösségi tudatának kialakulásában a döntő lépést a Napóleon által 1809-ben létrehozott délszláv állam, az úgynevezett „Illír tartományok” jelentette. A francia uralom óta eltelt kétszáz év eseményekben gazdag történelmét jól érzékelteti, hogy Ljubljana ez idő alatt öt államalakulathoz tartozott: 1813-tól ismét Ausztriához, 1920 után Jugoszláviához, a második világháború alatt Olaszországhoz, majd utána ismét Jugoszláviához, végül 1991-től Szlovéniához.

Osztrák-olasz városkép

Az immár több mint negyedszázada független államként működő Szlovénia a rendszerváltó kelet-európai országok közül a leggyorsabban, a legmeggyőzőbben tudott belesimulni a nyugati világba. Fővárosának mindeközben sikerült a korábbi korok osztrák és mediterrán hatásának legjavát megőriznie: a csinos osztrák városok rendezettsége ma is finom, itáliai bájjal párosul errefelé. A Ljubljanában megtelepedett olasz építészeknek, különösen a velencei Francesco Robbának köszönhetően az óváros jellegét impozáns barokk templomok, szökőkutak és más remekművek határozzák meg. Szintén az itáliai reneszánsz formavilághoz nyúlt vissza a 20. század első felében alkotó Jože Plečnik szlovén építész is, aki antik oszlopsoraival és számos egyéb izgalmas ötletével sokat tett azért, hogy a városkép az utókor számára igazán szerethető legyen.

Zöld Ljubljana

Ljubljana belvárosa a függetlenné válás óta nemcsak megszépült, hanem valósággal újjászületett. Az elmúlt években teljesen autómentessé tették a folyópart és az óváros kisebb utcáit, sőt ma már a szélesebb utakról is elkezdték kitiltani az autókat. A városvezetés – fák ültetésétől parkok létesítéséig – rendkívül következetes zöldprogramokat hajt végre, amelynek köszönhetően Ljubljana 2016-ben elnyerte az Európai Bizottság által adományozott „Európa Zöld Fővárosa” címet. A belvárosban ma már a kerékpár a legnépszerűbb közlekedési eszköz, mindezek után nem véletlen, hogy ma Ljubljanát tartják az egyik legélhetőbb városnak Közép-Európában.

Fotó felül: ©Matej Kastelic/Shutterstock.com