A legszebb erdélyi várak – Kelet-Nyugat útikönyvek A legszebb erdélyi várak - Kelet-Nyugat útikönyvek

A legszebb erdélyi várak

Vajdahunyad vára
Az erdélyi várak nagy része az elmúlt években részleges vagy teljes megújuláson esett át. A nagyváradi, gyulafefehérvári, dévai, barcarozsnyói vagy kőhalmi várak például valósággal újjászülettek, a sokáig üresen álló belső helyiségek új funkciókat kaptak. Ebben az írásban öt olyan várat mutatunk be, amelyek leginkább festői szépségükkel, romantikus látványukkal bűvölik el az Erdélybe utazókat.
Vajdahunyad

Vajdahunyad (Hunedoara) városának lakótelepein és megdöbbentő méretű ipartelepein keresztül vezet az út Erdély sokak szerint legszebb várkastélyához. A magyar történelemhez szorosan kötődő épület méreteiben nagyobb, hangulatában még misztikusabb és középkoribb, mint Erdély másik sokat látogatott vára, az inkább szász befolyás alatt állt Törcsvár. A vajdahunyadi vár a történelemben elmélyülni vágyó látogatók helyett inkább a családokat célozza meg: a termekben berendezett kiállítások viszonylag szerények, viszont az ódon hangulatú apró termek, a zegzugos folyosók, a vár megmászható tornyai valósággal elvarázsolják a gyerekeket.

A ma látható vár legnagyobb részét Hunyadi János építtette a 15. század közepén, késő gótikus stílusban. Később Hunyadi özvegye, Szilágyi Erzsébet, majd Bethlen Gábor nevéhez fűződtek jelentősebb átalakítások, bővítések, eközben a vár reneszánsz elemekkel gazdagodott. Az 1870-es években Steindl Imrének, a budapesti Országház tervezőjének elképzelései alapján restaurálták, az eredeti gótikus kőfaragványokat újakra cserélték le, és ekkor jelentek meg a teljesen új neogótikus építészeti elemek is. Bár a korabeli világban elterjedtnek számító átalakítás kétségtelenül emelte a vár romantikus varázsát, az eljárás helyességét ma már műemlékvédelmi szempontból sokan vitatják.

A várudvarra belépve, a jobb kéz felől eső, két hajóra osztott lovagterem a késői gótika egyik legszebb erdélyi példája. A Hunyadi János idején épült teremben került sor a hadvezérek találkozóira, ennek emlékére rendezték be a ma látható középkori fegyverekből álló kiállítást. A várudvar túlsó oldalán látható pompás neogótikus árkádsor Steindl Imre alkotása. A bejárati kaputól balra esik a vár legszebb reneszánsz emléke, a Szilágyi Erzsébet által emelt úgynevezett Mátyás-loggia, Mátyás király állítólagos lakóhelye. A loggiára felvezető lépcső fordulójából a francia mesterek által épített, szintén késő gótikus stílusú várkápolna karzatára jutunk. A loggia végén a Bethlen Gábor által a hölgyvendégek számára létesített Kisasszonyok szobájába érünk. Az innen nyíló lépcsőház a bejárati kaputoronyba vezet fel, ha azonban ugyanezen a szinten maradunk, a Lovagteremhez hasonlító úgynevezett Országházba jutunk. A tanácskozások céljára fenntartott terem falán 17. század elején uralkodó európai vezetők portréképei láthatók. Az Országház túlsó végéből lehet eljutni az egy ideig itt tartózkodó Kapisztrán Jánosnak, a nándorfehérvári csata hősének a nevét viselő Kapisztrán-toronyba, ahol az eredeti gótikus kandalló érdemel figyelmet.

tel: 0786-048-718, ápr-aug h: 10.30-20.30, k-v: 9.00-20.30, szept h: 10.30-19.00, k-v: 9.00-19.00, okt-márc h: 12.00-17.00, k-v: 9.00-17.00, 31/7 lej

 

Vajdahunyad vára

Vajdahunyad vára

Vajdahunyad vára /1. kép: ©RossHelen/Shutterstock.com; 2. kép: ©Malachit/Shutterstock.com; kép legfelül: ©Gabriela Insuratelu/Shutterstock.com/

Törcsvár

A zegzugos törcsvári (Bran) várkastély – különösen a bájos pici belső udvar – a romantikus épületek szerelmeseinek nagy kedvence, csipkézett tornyai már messziről festői látványt nyújtanak. Brassói szász polgárok építették a 14. század végén az Erdélyt és a Havasalföldet összekötő kereskedelmi út védelmére, és – hosszabb-rövidebb megszakításokkal – egészen az első világháború végéig a város tulajdonában maradt. Ekkor Brassó város vezetése a román királyi családnak ajándékozta a törcsvári várat, amely Mária királyné kedvelt nyaralóhelye lett. A királyné romantikus elemekkel egészíttette ki a kastély épületét, a szobákat pedig kiváló ízlésének megfelelően, személyesen válogatott bútordarabokkal rendezte be.

A várat 2000-es évek végén visszaadták Mária királyné unokájának, Habsburg Domonkosnak, azonban a berendezési tárgyak nagy részét az állam megtartotta, és egy különálló kiállítást rendezett be belőle a vár közelében. A vár termeiben Mária királyné bútorainak másolataiból, régi fegyverekből és kínzóeszközökből láthatunk kiállítást, a legfőbb látnivalóvalók azonban az eredetiben fennmaradt, míves szász cserépkályhák. A falut nyáron turisták tömegei lepik el, a vár előtt hosszú sorokra számíthatnak a látogatók.

Érdekesség, hogy a várkastélyt a román és a nyugati turisztikai kiadványokban „Drakula kastélyként” emlegetik, bár – a kétségtelenül Drakula-filmekbe illő hangulatán kívül – nem sok köze van a Drakula grófnak tekintett Vlad Ţepeş havasalföldi vajdához (állítólag egyszer megszállt a kastélyban). Valószínűleg azonban ennek köszönhető, hogy a törcsvári vár a nyugat-európai turisták – Brassó után második – kedvenc célpontjának számít Erdélyben.

ápr-szept h: 12.00-18.00, k-v: 9.00-18.00, okt-márc 12.00-16.00, k-v: 9.00-16.00, 40/30/25/10 lej

 

Törcsvár

Törcsvár /©cge2010/Shutterstock.com/

Barcarozsnyó

Útban Törcsvár felé sokan megállnak a Barcarozsnyó (Râşnov) fölé magasodó várnál többek között, hogy megcsodálják a Kárpátok közeli hegyeire nyíló lenyűgöző kilátást. Az erődítmény a 14. században épült egy német lovagrend által épített vár helyén. A 16-17. században Barcarozsnyót – a Szászföld többi településéhez hasonlóan – igen gyakran érték török és tatár támadások. Az ilyen támadások idején szinte a teljes lakosság a várba költözött, és az erős védőfalak között lényegében egy új falut épített fel magának: volt idő, amikor nyolcvan lakóház, iskola és templom is működött a várban. Az elmúlt években elvégzett felújítási munkáknak köszönhetően a várudvar visszanyerte eredeti szépségét, hangulatát, olyan mintha egy kisvárosban járnánk, ahol egymást érik a viszonylag elfogadható színvonalú szuvenírárusok. Megmaradt egy 146 méter mély kút is, amit még török hadifoglyok építettek.

Számítsunk rá, hogy nyáron óriási tömegek, főként román turisták árasztják el a várat, ami részben a közelben felépült úgynevezett „dinóparknak” is köszönhető. A vár alatti szabadtéri parkolónál ilyenkor alig lehet helyet találni, ezért érdemes inkább a település központjában lévő földalatti parkolót használni, majd siklóval felmenni a várba. Ha mégis a szabadtéri parkoló mellett döntünk, onnan körülbelül 15 perc alatt lehet felgyalogolni a várba.

tel: 0740-510-665, ápr-szept: 9.00-19.00, márc, okt: 9.00-18.00, nov-febr: 9.00-17.00, 12/6 lej

 

Barcarozsnyó vár

Barcarozsnyó /©Nataliia Sokolovska/Shutterstock.com/

Kőhalom

A kőhalmi (Rupea) vár a legnagyobbak közé tartozik Erdélyben. A 14-15. században épült erődítményt 2013-ban mesterien felújítotték, részben újjáépítették, látványa már távolról lenyűgöző, különösen az esti kivilágítás idején. Kőhalom azon kevés felújítások egyike, ahol mindent megtettek azért, hogy a vár autentikus jellege megmaradjon,  a munkálatokhoz például kizárólag korhű anyagokat, követ és fát használtak. Az egyes bástyák és épületek belülről is megtekinthetők, angol és német nyelvű feliratok magyarázzák el a helyiségek egykori funkcióit. A város fölé emelkedő várhoz végig fel lehet menni autóval, a várost átszelő országútról a barokk toronytól balra induló, macskaköves úton kell elindulni.

ápr-aug h-v : 9.00-20.00, szept-okt h-v : 9.00-19.00, nov-márc h-v : 9.00-17.00, 15/8 lej

 

Kőhalom vár

Kőhalom

Fogaras

Remek állapotban maradt meg Fogaras (Făgăraş) 14-17. század között épült, négy sarokbástyás vára, amelyet a mai napig igazi vizesárok vesz körbe. A bevehetetlennek tartott erődítmény fontos szerepet játszott az Erdélyi Fejedelemség életében, általában a fejedelmek feleségeinek birtoka volt, itt lakott például I. Rákóczi György felesége, Lorántffy Zsuzsanna is. Fogaras virágkorát Bethlen Gábor idején élte, ekkor nyerte el a vár mai reneszánsz stílusát. I. Apafi Mihály fejedelem idején Fogaras volt az Erdélyi Fejedelemség központja, a várban több országgyűlést is tartottak, és itt a várban halt meg maga a fejedelem. A Habsburg királyok idején laktanyaként működött (egyik kapitánya Mikes Kelemen édesapja, Mikes Pál volt), a kommunista Romániában pedig egy ideig hírhedt börtön volt.

A közelmúltban átfogó felújításon átesett vár nagyszabású történeti és néprajzi kiállításnak ad otthont. A román és angol feliratokkal ellátott látnivalók nagyon változatosak: szász cserépkályhától 17. századi szárnyasoltárig, halmágyi magyar viselettől 1848-as emlékekig, régi bükszádi üvegtárgyaktól 19. századi bútorokig rengeteg izgalmas látnivaló közül mazsolázhatunk érdeklődésünknek megfelelően.

ápr-máj k-p: 8.00-18.00, szo-v: 10.00-18.00, jún-szept közepe k-p: 8.00-20.00, szo-v: 10.00-18.00, szept második fele k-p: 8.00-19.00, szo-v: 10.00-18.00,  okt-márc k-p: 8.00-17.00, szo-v: 9.00-17.00, 15/7 lej

 

Fogaras vár

Fogaras /©Andrei_Badau/Shutterstock.com/