Zágráb, a meglepetések városa

350 km/3,5 óra (Bp-től) 1 kuna = kb. 46 Ft (2020) +385 (Horvátország)
A horvát tengerpart különleges vonzereje miatt a legtöbben csak elszáguldanak az autópályán Zágráb mellett, pedig az adriai nyaralás helyett (vagy mellett) érdemes egy alkalommal magát a horvát fővárost is célba venni. A legtöbb látogató őszinte meglepetésként éli meg a közel egymilliós nagyváros pozitív hangulatát, pezsgését, lakóinak kedvességét, látnivalóinak, különösen közgyűjteményeinek gazdagságát.
Nagymúltú nemzet fővárosa
Zágráb 1991 óta a független Horvátország fővárosa, ahol tökéletes harmóniában él egymás mellett a magyar történelemmel összefonódott horvát középkor és az Osztrák-Magyar Monarchia 19. század végi eklektikus világa. Érezhetően egy nagy múltú nemzet központjában járunk, ahol – a Nemzeti Színháztól a klasszikus nemzeti panteonig – megtalálható a 19. századi nemzeti újjászületés minden nélkülözhetetlen intézménye. A város nagy előnye, hogy a mai napig emberléptékű maradt: hatalmas bevásárlóközpontok helyett sétálóutcák szövik át a belvárost, zsúfolt autóforgalom helyett villamossínek hálózzák be az utcákat, a számtalan teraszos kávézónak, vendéglőnek köszönhetően pedig valósággal lüktet az élet, különösen esténként. Kevesen tudják, hogy Zágráb jelentős képzőművészeti és iparművészeti gyűjteményekkel büszkélkedhet, a gazdag kereskedelmi és kulturális kapcsolatoknak köszönhetően telis-tele nyugat-európai műkincsekkel.
Két kultúrkör határán
Zágráb Európán belüli helyének megértéséhez tudni kell, hogy Horvátország területe a középkorban két részre oszlott: a Dráva és a Száva vidékén elterülő, erős magyar hatás alatt álló Szlavóniára és az Adriai-tenger partvidékén fekvő, a velencei befolyásnak köszönhetően már a mediterrán kultúrkörhöz tartozó Horvátországra. Ma mindkét területet egységesen Horvátországnak nevezzük, azonban a kulturális különbség a két országrész között a mai napig érezhető. A Száva partján fekvő Zágráb eredetileg a szlavón területnek volt a központja, ezért jóval közelebb áll a Kárpát-medence nagyvárosaihoz, mint például Fiuméhez vagy Splithez. Az 1242-ben szabad királyi várossá nyilvánított Zágráb, a mai Polgárváros a középkorban többnyelvű, kereskedőváros volt, ahová a betelepülő német és magyar polgárok mellett egy nagyobb közösség érkezett Itáliából is.
A mai Zágráb születése
A 19. század elejétől kezdve a kereskedelmi élet a Polgárvárosból lassan leköltözött az Alsóvárosba, elsősorban az Ilica utcába, az üzleti élet fő irányítói pedig – a Balkán sok városához hasonlóan – a görögök lettek. A század második felében az Alsóváros hatalmas fejlődésnek indult, ekkor alakították ki az egymással párhuzamosan futó utcákat, a sugárutakat, ekkor jelölték ki a városi parkok határait, és – nagyrészt osztrák és német építészek tervei alapján – építették fel a pompás, historikus stílusú épületeket. A város fejlődését paradox módon felgyorsította az 1880-ban pusztító földrengés, ezt követően ugyanis újult erővel kezdődött újra a városépítés. Az építészek közül kiemelkedik a 19. század végi városképre meghatározó hatást gyakorló Hermann Bollé, akinek nevéhez a székesegyháztól az Iparművészeti Múzeumig számos zágrábi középület fűződik. A horvát főváros 1920 után hét évtizeden keresztül a sok horvát által fejletlenebbnek tartott Belgrád fennhatósága alá került, az együttélés azonban – a gasztronómián kívül – kevés érezhető nyomot hagyott a város életében.

Az 5 legjobb hely Zágrábban

Az 5 legjobb hely Zágrábban

A pazar, neogótikus stílusú székesegyház Zágráb leglátványosabb épülete, ahol lépten-nyomon a magyar történelem emlékei köszönnek vissza. A kincstárban ritka kincseket őriznek, feltétlenül nézzünk be oda is. Részletek

Ismerkedjünk meg a horvát főváros puritán, visszafogott, ám mégis méltóságteljes kormányzati negyedével. Részletek

Ez Zágráb legjobb művészeti kiállítása. Ivan Meštrović szobrai könnyen befogadhatóak, látványuk szinte azonnal és örökre belevésődik az ember emlékezetébe. Részletek

Az elmúlt évszázadok európai iparművészetének hihetetlen gazdagsága elevenedik meg a múzeum termeiben. A neoreneszánsz épület szépsége szintén párját ritkítja. Részletek

Szereted az angol stílusú kertek romantikáját, a bájos, hófehér, klasszicista stílusú épületeket, a 19. század érintetlen hangulatát? Ha igen, irány a Maksimir park. Részletek

1 Székesegyház

A pazar, neogótikus stílusú székesegyház Zágráb leglátványosabb épülete, ahol lépten-nyomon a magyar történelem emlékei köszönnek vissza. A kincstárban ritka kincseket őriznek, feltétlenül nézzünk be oda is. Részletek

2 Szent Márk tér

Ismerkedjünk meg a horvát főváros puritán, visszafogott, ám mégis méltóságteljes kormányzati negyedével. Részletek

3 Meštrović műhelye

Ez Zágráb legjobb művészeti kiállítása. Ivan Meštrović szobrai könnyen befogadhatóak, látványuk szinte azonnal és örökre belevésődik az ember emlékezetébe. Részletek

4 Iparművészeti Múzeum

Az elmúlt évszázadok európai iparművészetének hihetetlen gazdagsága elevenedik meg a múzeum termeiben. A neoreneszánsz épület szépsége szintén párját ritkítja. Részletek

5 Maksimir park

Szereted az angol stílusú kertek romantikáját, a bájos, hófehér, klasszicista stílusú épületeket, a 19. század érintetlen hangulatát? Ha igen, irány a Maksimir park. Részletek

Kapcsolódó cikkek

Végigjártuk Lemberg excentrikus éttermeit

Lemberg tele van hangulatosabbnál hangulatosabb, kicsit békebeli, kicsit alternatív, kicsit lengyeles vendéglőkkel, kocsmákkal, bárhová beülhetünk, a minőség nem szokott csalódást okozni. A legkreatívabb helyek ugyanahhoz a céghez, az úgynevezett !Fest-hez tartoznak, kevesen tettek annyit Lemberg kortárs arculatának kialakításáért, mint a … Tovább

Featured Post

Képgaléria