Az egykori Jugoszlávia legfejlettebb tagállamának fővárosa, a mindössze 280 ezer lakosú Ljubljana ideális úti cél egy látnivalókban gazdag, ám mégis könnyed hangulatú hétvégére. A Habsburg Monarchia nyugalmát idéző falatnyi belvárosban minden megtalálható, ami egy európai nagyvárostól elvárható: hangulatos sétálóutcák, szépen ápolt parkok, széles sugárutak, és mindezek fölé egy impozáns középkori vár magasodik. Az utazóra azonban a legnagyobb hatást a fűzfákkal szegélyezett, bájos hidakkal szabdalt Ljubljanica folyó gyakorolja, nem véletlen, hogy a folyóparton késő éjszakáig hömpölyög a tömeg.
Gondola a Ljubljanica folyón, Ljubljana (Fotó: ©Matej Kastelic/Shutterstock.com)
A horvát tengerpart különleges vonzereje miatt a legtöbben csak elszáguldanak az autópályán Zágráb mellett, pedig az adriai nyaralás helyett (vagy mellett) érdemes egy alkalommal a horvát főváros látnivalóit célba venni. A legtöbb látogató őszinte meglepetésként éli meg a közel egymilliós nagyváros pozitív hangulatát, pezsgését, lakóinak kedvességét, látnivalóinak, különösen közgyűjteményeinek gazdagságát.
Ízelítő a zágrábi Iparművészeti Múzeum kincseiből
Abbázia ma minden bizonnyal a legelegánsabb nyaralóhelynek számít Közép-Európában: nincs még egy olyan pontja az egykori Monarchiának, ahol ennyire érintetlenül fennmaradt volna a századforduló építészeti egysége, és amelynek látnivalói – az apró részleteknek köszönhetően – ennyire hitelesen idéznék fel az első világháború előtti arisztokratikus világ hangulatát. Abbázia egyúttal tökéletes kiindulópont, hogy a közeli Isztria néhány gyöngyszemét is felkeressük, Rovinjtól a Brioni-szigetekig.
A Restaurant Argonauti nagyvilági terasza, Abbázia
A magyar határtól elég 300 kilométert megtenni, és Szarajevó keleties hangulatú látnivalóival máris olyan érzést kelt az emberben, mintha egy „kis Törökországba” érkezett volna. Bosznia-Hercegovina fővárosa első ránézésre egy hegyekkel körbevett, külvilágtól kissé elzárt muszlim városnak tűnik, tele mecsetekkel és bazárokkal, fejkendős asszonyokkal és török kávét szürcsölgető férfiakkal. Mindeközben persze a Balkán szívében járunk: a hangulat könnyed és laza, leginkább talán Belgrádhoz hasonlít, a kissé lepusztult utcakép elegáns francia butikokkal keveredik.
Díszes kút a Gázi Huszrev-bég dzsámi előtt, Szarajevó
Sokakban a mai napig téves elképzelések élnek Belgrád látnivalóiról. Kevesen tudják például, hogy a város kávéházi teraszokkal teli utcáinak hamisítatlan mediterrán hangulata van, olyan érzés, mintha valamelyik dél-olasz vagy dél-francia nagyvárosban járnánk. A belgrádiak régen száműzték az egzotikus balkáni-török világot éppúgy, mint a szocialista Jugoszlávia ingerszegénységét, és ma már felszabadultan szívják magukba a nyugat kozmopolita levegőjét.
Manufaktura étterem, Belgrád
A Délvidéknek, a történelmi Magyarországnak Szerbiához csatolt részének a látnivalói az 1990-es évek délszláv háborúinak köszönhetőn hosszú évekre kiestek az utazók látóköréből. Szerencsére déli szomszédunk azóta konszolidált és kifejezetten jó hangulatú országgá vált, amely hatalmas lendülettel és optimizmussal építi jövőjét. A délvidéki városok ma már leginkább csak etnikai sokszínűségükben, délies temperamentumukban és pezsgő közösségi életükben különböznek a magyarországi városoktól, szolgáltatások színvonalában nehéz lenne különbséget találni.
A szabadkai zsinagóga kupolája
A Románia nyugati kapujának számító, több mint 300 ezer lakosú Temesvár az egyik legizgalmasabb úti cél a magyar határ közelében: a Habsburg-világ eleganciáját idéző utcák és terek, a szemet gyönyörködtető századfordulós építészet, a divatos kávézók és éttermek lenyűgözik a nagyvárosi kultúra szépsége iránt fogékony turistákat.
Barokk főtér, Temesvár
A Közép-Európa jövendő Szilicium-völgyeként emlegetett város a 2010-es évek végéhez közeledve alaposan rácáfol a korábbi előítéletekre: a homályos dákóromán múlt kutatása helyett a kolozsváriak sokkal inkább a jövőjükre koncentrálnak, miközben modern formában, lépésről-lépésre keltik életre a város elfelejtett polgári hagyományait. Sokak számára meglepő lehet, de igaz: Kolozsvár belvárosának ma már frissebb, „nyugatosabb” hangulata van, mint bármelyik magyarországi nagyvárosnak.
A Szent Mihály-templom sekrestyeajtajának reneszánsz kerete, Kolozsvár
Máramaros Európa egyik leggazdagabb, élő népi kultúrával rendelkező vidéke, nem véletlen, hogy – Szászföld mellett – Románia nemzetközileg legismertebb, leglátogatottabb területei közé tartozik. A románok a máramarosi népi hagyományokat az ősi dák kultúrából eredeztetik, az itt élő románokat pedig egyenesen a „szabad dák nép” leszármazottainak tekintik, miután ezt a területet a rómaiak soha nem tudták elfoglalni.
Téli viselet Máramarosban (Fotó: ©photocami/Shutterstock.com)
Bár Lemberg ma jóval stílusosabb és szellemesebb, mint a legtöbb, tőle nyugatabbra fekvő nagyváros Európában, itáliai reneszánsz örökségét, a patinás utcákon megbúvó ősi templomait, a mindenkit elvarázsoló excentrikus éttermeit, és nem utolsósorban egyedülálló kávé- és csokoládékultúráját csak mostanában kezdi felfedezni a nagyvilág. Sokak számára a közeli Krakkó hangulata köszön vissza azzal a különbséggel, hogy itt minden még egy fokkal meseszerűbb.
Egy lembergi kávéházban…
A szokatlan látnivalók, a kulturális borzongások kedvelőinek felejthetetlen élményeket kínál egy kárpátaljai kirándulás, de azok sem fognak csalódni, akik egyszerűen csak a Kárpát-medence kevésbé ismert, sokak számára rejtve maradt történelmi emlékeit, kulturális kincseit szeretnék felfedezni maguknak.
Falfestmény a szovjet időkből, Kárpátalja
Krakkó 1978-ban méltán került fel az elsők között az UNESCO Világörökség listájára: hatalmas méretű, középkori hangulatú főtere, a kontinens egyik legpompásabb királyi palotájaként ismert Wawel vagy a csodarabbik emlékét őrző kazimierzi zsidónegyed mind-mind egyedülálló látnivalóknak számítanak. Sokan ugyanakkor egyszerűen a hamisítatlan krakkói hangulatért járnak ide: a jazz kocsmákért, a klezmer zenét játszó vendéglőkért vagy a hátunk mögött elsuhanó hófehér hintókért. A krakkóiak különlegesen kedves emberek, a magyar turistákkal szemben pedig még a szokásosnál is barátságosabbak.
Mária-templom, Krakkó (Fotó: ©den_didenko/Shutterstock.com)
A Magas-Tátra északi lábánál elterülő Zakopane, Lengyelország „téli fővárosa” Közép-Európa egyik legkarakteresebb üdülőhelye, élő hagyományokkal és dinamikus jelennel. A kelet-európai üdülőhelyekhez szokott turisták közül sokakat meglep a szolgáltatások magas színvonala, a gorál faházak között megbúvó kozmopolita világ, s nem utolsósorban az itt élők nem mindennapi vendégszeretete.
Bekukucskáltunk az egyik gorál étterembe, Zakopane
A magyar határtól alig néhány kilométerre fekvő Pozsony egyedülálló történelmi látnivalóinak, elbűvölően szép óvárosának és remek vendéglőinek, kávéházainak köszönhetően tökéletes helyszín egy hosszú hétvégére. A szórakozni vágyó baráti társaságok, a történelmi és kulturális emlékek szerelmesei és a romantikus városi sétákra vágyók egyformán jól érezhetik magukat Pozsonyban.
Szent Erzsébet a rózsákkal a kötényében a Kék templom homlokzatán, Pozsony
Ha olyan úticélt keresünk, amely közel van Budapesthez, mégis kellően különbözik Magyarországtól, gazdag látnivalókban, de pihenést, felfrissülést is kínál, utazzunk el bátran az egykori német bányavárosba, a Világörökségnek számító, varázslatos szépségű Selmecbányára. A környék városai, falvai szintén számos jellegzetesen felvidéki látnivalót tartogatnak, a puritán fatemplomtól a pompás, reneszánsz várkastélyig, a középkori nemesfémbányászat emlékeitől a szemet gyönyörködtető gótikus remekművekig.
Selmecbánya télen (Fotó: ©Maran Garai/Shutterstock.com)
Ha valakit érdekelnek a szepességi szászok bájos városai, megbabonáz a reneszánsz káprázatos világa, vagy szeret hosszan elidőzni szárnyasoltárok táblaképein megelevenedő történetek előtt, feltétlenül látogasson el a Szepességbe. A kincsek, amelyek a mai Magyarország területén a török korban szinte mind elpusztultak, a török háborúkat messziről elkerülő szepességi városokban épségben fennmaradtak. Ráadásul ehhez a kulturális gazdagsághoz a Magas-Tátra egekbe törő hófehér csúcsai szolgálnak egyedülálló díszletként.
Egy nyaraló homlokzatának díszítése valahol a Magas-Tátrában
Hatalmas méretű, érintetlenül fennmaradt óvárosának köszönhetően rengeteg látnivalóra, szépségre és harmóniára számíthatnak a Prágába utazók. Akár Párizsban vagy Firenzében is lehetnénk, minden utcasarkon a történelmi múlt, a gazdag művészeti örökség emlékei köszönnek vissza. A látnivalók különböző izgalmas témák köré szerveződnek, a huszitizmustól a középkori zsidóvárosig, a prágai jazzkluboktól a hamisítatlan cseh sörözőkig.
A Reprezentációs Ház szecessziós kapuja, Prága
Az ötven milliós Habsburg Monarchia központjának épült Bécs jelenleg a mindössze nyolc és fél milliós Ausztria fővárosa, de kulturális kisugárzásának, egyedülálló látnivalóinak és nem utolsó sorban kifinomult szépségének, eleganciájának köszönhetően neve ma is fogalomnak számít a világban. A magyar történelem szempontjából szerepe szintén vitathatatlan: a Habsburgok négy évszázados magyarországi uralma idején Magyarország de facto fővárosa volt, itt születtek meg a nemzet sorsát érintő legfontosabb döntések.
Kiállítás a schönbrunni Marionettszínházban, Bécs
Wachau, a világörökségi védettség alatt álló „osztrák Dunakanyar” az ősi várak és kolostorok szerelmesei mellett a könnyed kerékpártúrák és az osztrák borok kedvelői körében is lankadatlan népszerűségnek örvend. A Duna völgyének ezen szakaszán a festői szépségű természet és a tobzódó barokk művészet olyan páratlan összhangja jött létre, amely jó kedvre derít minden idelátogatót.
Weissenkirchen látképe (Fotó: ©Stefan Rotter/Shutterstock.com)
Salzburg Európa barokk ékszerdoboza, a 16-17. századi hercegérsekek nagyra törő művészeti elképzeléseinek érintetlen tárháza. Az „Észak Rómájában” elsősorban monumentális templomokra számíthatunk, ugyanakkor az érsekek pompás palotákat és egy hatalmas hófehér várat is emeltek hegyek közé szorított városukba. Salzburg Mozart szülővárosa, a Mozart-rajongók valóságos zarándokhelye, számos nagyszerű koncert helyszíne.
Salzburg látképe (Fotó felül: ©canadastock/Shutterstock.com)
A klasszikus nevezetességeket tartalmazó lista az Erdélyt kevésbé ismerőknek készült, számukra szeretné érzékeltetni az erdélyi látnivalók rendkívüli gazdagságát, sokszínűségét. Az Erdéllyel történő ismerkedést ezzel a listával érdemes kezdeni, és a következő útitervbe minél több pontját … Tovább
