Munkácsi vár

Munkácsi vár

A festői szépségű munkácsi vár (Zamok Palanok) egy 70 méter magas, a környező sík vidékből élesen kiemelkedő dombon magasodik, Munkács városának közvetlen közelében. Az erődítmény központi része, az úgynevezett felsővár a középkorban épült, itt élt udvartartásával a vár mindenkori ura. A 17. században, I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek és különösen özvegyének, Lórántffy Zsuzsannának köszönhetően épült ki a középső és az alsó várrész, az előzőben katonák laktak, az utóbbiban a várőrséget szállásolták el. Ebben az időben keletkeztek állítólag a régi rajzokon látható magas tornyok és bástyák is, amitől a vár egy időre egészen mesebeli jelleget kapott. A tornyok ma már sajnos nem állnak, de vár így is őrzi ódon hangulatát, egyedül a várudvart elárasztó szuvenírárusok rontanak az idilli látványon.

A munkácsi vár a magyar történelemben

Korjatovics Tódor, a Halicstól keletre fekvő Podólia tartomány fejedelme a munkácsi várat 1396-ban kapta adományul Zsigmond királytól. A hagyomány szerint a fejedelemmel együtt költözött Kárpátaljára az a mintegy 40 ezer főt számláló szláv közösség, akiknek a leszármazottai alkotják a ma Kárpátalján élő ruszinok egy részét. Mátyás királytól Szapolyai Jánoson át Bethlen Gáborig számos nagyhatalmú uralkodó váltotta egymást a munkácsi várban, míg végül 1633-ban I. Rákóczi György erdélyi fejedelem szerezte meg. A vár egészen 1711-ig, a Rákóczi-szabadságharc bukásáig a Rákóczi család birtoka maradt.

A vár történetének legfontosabb epizódjai a Habsburgok elleni szabadságküzdelmekhez kapcsolódnak. A török kor végén az országot megszálló Habsburg-csapatoknak csak kétéves kemény ostrom eredményeképp, 1688-ban sikerült elfoglalniuk a munkácsi várat, állítólag ekkor is csak árulással. A túlerőben lévő, Caraffa vezette osztrák csapatokkal szemben az ország függetlenségéért küzdő Zrínyi Ilona állt, akit hősies helytállásáért még a szultán is kitüntetett; ő az egyetlen nő, aki a törököktől valaha ilyen elismerést kapott. A vár úrnője, I. Rákóczi Ferenc özvegye egyébként néhány évvel korábban szintén itt, a munkácsi várban tartotta esküvőjét az ifjú kuruc vezérrel, Thököly Imrével.

A Rákóczi-szabadságharc idején szintén fontos szerepet játszott a munkácsi vár, Rákóczi éveken át innen irányította a küzdelem eseményeit. A vezérlő fejedelem átépítette és katonailag megerősítette az erődítményt, részben ennek is köszönhető, hogy valamennyi vár közül a legtovább tartotta magát az osztrákokkal szemben. A 18. század végétől egy évszázadon keresztül börtönként használták, ezalatt számos közéleti személyiség raboskodott itt politikai okokból, többek között a Martinovics-összeesküvésben való részévétele miatt várfogságra ítélt Kazinczy Ferenc is.

Emléktáblák és szobrok

A látogatás során lépten-nyomon emléktáblákba, történelmi alakok szobraiba ütközik az utazó. Petőfi munkácsi látogatása, a várat hősiesen védelmező Zrínyi Ilona, a vár falai között fogva tartott Kazinczy Ferenc és a napóleoni háborúk idején itt őrzött Szent Korona mellett fontos megemlékezni a vár egyik bástyáján 2008 óta ismét látható turulszoborról is. Az eredeti szobrot az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával állították fel, azonban a csehek 1924-ben eltávolították. Húsz évvel később a bevonuló szovjet katonák szétverték, és beolvasztották, állítólag vörös csillagokat öntöttek belőle. A magyar emlékhelyek mellett az egyetlen kakukktojás az ukrán Korjatovics Tódornak bronzszobra a felső várudvar közepén.

Kiállítások

A kiállítások közül a legérdekesebb a felső várudvar földszintjén, szemben baloldalt látható népművészeti gyűjtemény. Az első teremben, az ablak mellett keressük meg a kárpátaljai magyar viseletet (piros szoknyás bábú), míg a második teremben a hucul hegyikürtöt. Ugyancsak a földszinten, szemben jobboldalt, egy ukrán nyelven feliratozott, meglehetősen szerény vártörténeti kiállítás, míg az emeleten egy Rákóczi- és egy vadonatúj, igényes másolatokból, rekonstrukciókból álló Kazinczy-kiállítás várja a látogatókat.

Tel: 03131-44053
Nyitva: mindennap máj-okt 9.00-18.00, nov-ápr 9.00-17.00
Belépő: 40/30/20 hrivnya

Fotó felül: ©rsooll/Shutterstock.com