Szarajevó 15. századi alapítása óta egy nyitott, multikulturális város, lakói rendkívül büszkék rá, hogy a különféle nyelvek és vallások évszázadok óta békében élnek egymás mellett. A török, az osztrák-magyar és a mai modern világ építészeti-kulturális emlékei, a minaretektől a „bécsi kávéházon” át az üveg toronyházakig tovább színesítik a várost, nem csoda, hogy Szarajevó pillanatok alatt rabul ejti a látogatóit. A délszláv háború ma már történelem, nemcsak a pusztítás nyomait tüntették el, hanem a legtöbb műemlék is újjászületett, a város friss arculatot kapott.

1. Barangoljuk végig a bazár hangulatú óváros, Baščaršija rejtett kincseit

A Baščaršija negyed a több mint 400 éves török uralom öröksége, keskeny utcáiban, apró üzleteiben, kávézóiban reggeltől késő estig pezseg az élet. A városrész a Ferhadija utca végén kezdődik, a lábunk alatt egy iránytű jelzi a nyugati és keleti világ éles határát. Ennek közelében áll az 1540-ben épült Gázi Huszrev bég-bazár, vagy más néven a „nagybazár”, amelynek 109 méter hosszú árkádos folyosóján csinos ékszereket és aprólékos ötvösmunkákat árusító üzletek sorakoznak.

A Baščaršija főutcáján, a Sarači sétálóutcán találjuk a város legfontosabb mecsetét, a Gáza Huszrev bég-dzsámit, illetve vele szemben a dzsámi építtetőjének, a Bosznia egykori kormányzójának életútját bemutató múzeumot. A mecset közelében álló, 30 méter magas óratorony a 16. században épült, különleges órája azonban csak a Monarchia idején, 1875-ben került a helyére. Ez az egyetlen nyilvános óra a világon, amely valójában a „holdidőt” mutatja.

Tovább sétálva Szarajevó egyetlen megmaradt karavánszerájához, a 16. században épült Morića hanhoz érünk. Hajdanán körülbelül 50 han működött Szarajevóban, évszázadokon át ilyen fogadókban szálltak meg a Szarajevón átutazó nyugat-európai és török kereskedők. A Morića han belső udvara ma is igen hangulatos; fapados kertvendéglőt, teázót, szőnyegboltokat találunk benne, érdemes legalább egy tea kedvéért megpihenni itt.

A Sarači sétálóutca az óváros galambokkal teli központi terére vezet, amelynek közepén áll a város legfontosabb közkútja, a Szarajevó szimbólumává vált úgynevezett sebilj. Eredetileg 1753-ban állítottak fel, ma látható mór stílusú faszerkezete azonban egy osztrák építész, a Szarajevóban tevékenykedő Aleksander Wittek tervei alapján készült 1891-ben.

A város történetét az első világháború végéig bemutató, komoly tárgyi gyűjteménnyel rendelkező Szarajevói Történeti Múzeumon kívül a tér déli végében találjuk az 1528-ban épült, ősi hangulatú Baščaršija dzsámit, amely az előtte lévő bájos kerttel a város legfestőibb mecsetének számít. A dzsámi bal oldalán indul az ötvösmesterek utcája, a Kazandžiluk, ahol üzletek megtekintésén kívül az autentikus bosnyák kávét kínáló Index Bosanska Kafana jelenti a fő vonzerőt.

2. Keressük fel a Ferenc Ferdinánd elleni merénylet helyszínét

A trónörökös és gyermeket váró felesége, Chotek Zsófia ellen elkövetett merényletre 1914. június 28-án a város legfestőibb hídja, a közeli katolikus negyedről elnevezett Latin híd északi hídfőjénél került sor. Az elkövető Gavrilo Princip, egy boszniai szerb fiatalember volt, aki a boszniai szerbek felszabadításáért küzdött a terror eszközeivel. A merénylet megítélése azóta is megosztja a világ közvéleményét: a szerb álláspont szerint ez csak ürügy volt az imperialista célokat követő Monarchia számára, hogy megtámadja a Szerbiát, míg a Monarchia szerint jogos volt a katonai fellépés, hiszen bizonyíthatóan a szerb állam állt a terrorcselekmény elkövetése mögött.

Többek között a merénylettel is foglalkozik a híddal szemben lévő Szarajevó Múzeum 1878-1918, amely egyébiránt átfogó képet nyújt a városnak a Monarchián belüli történetéről. Betekintést kaphatunk Szarajevó színes társadalmi életébe, megnézhetjük a merénylethez használt pisztoly másolatát, és maga a trónörökös és felesége is megelevenedik egy-egy remek viaszszobor formájában.

3. Fedezzük fel a Balkán-félsziget legnagyobb és legértékesebb mecsetét, a Gázi Huszrev bég-dzsámit

Az 1531-ben épült dzsámit egyenesen az Oszmán Birodalom főépítésze, a perzsa származású Adžem Esir Ali tervezte. Nevét Gázi Huszrevről, Bosznia egykori kormányzójáról kapta, akinek két évtizeden keresztül tartó uralkodása alatt (1521-1541) Szarajevó a Balkán legjelentősebb gazdasági és kulturális központjává nőtte ki magát. A mecset fennállása során többször leégett, legutóbb 2002-ben újították fel az 1775-ös állapotának megfelelően. Belső falain figyeljük meg a falakat díszítő növényi és geometriai motívumokat, valamint a Koránból vett kalligrafikus idézeteket.A dzsámitól balra két mauzóleum, törökül türbe áll, a nyolcszög alaprajzú, nagyobbik Gázi Huszrev bégé, míg a hatszögletű, kisebbik az alvezéréé, Murat bégé. A dzsámi oldalához egy 45 méter magas minaret illeszkedik, ahonnan naponta öt alkalommal hívja imára a híveket a müezzin. Idilli hangulatú az udvar közepén álló, díszes fatető alá rejtett kút is.

4. Vacsorázni a török hangulatú Inat Kuća „toronyszobáját” válasszuk

Ha autentikus bosnyák környezetben hagyományos helyi ételeket szeretnénk kóstolni, a legjobb választás a Miljacka folyó déli partján, egy minaret tőszomszédságában álló Inat Kuća. A török stílusú épület folyóparti teraszáról a túlparti városháza épületében gyönyörködhetünk, de egy igazi romantikus vacsorához az emeleten lévő toronyszobaszerű kis étkezősarkok az ideálisak. Ha szeretnénk elmélyedni a bosnyák konyha ízeiben, a legcélszerűbb az ötféle „tapas” méretű specialitást tartalmazó sarajevski sahan-t rendelni egy korsó Sarajevsko sörrel.

5. Csodáljuk meg a régi városháza díszes lépcsőházát, a ragyogó üvegablakokat

Az 1896-ban épült egykori városháza a legimpozánsabb épület Szarajevóban, amely jól tükrözi az osztrák-magyar idők gazdasági prosperitását, nagyratörő elképzeléseit. A második világháború után a Nemzeti Könyvtár költözött az épületbe, amelynek anyaga, köztük értékes ősnyomtatványok 1992 augusztusában a szerb haderő bombázása következtében túlnyomórészt elpusztult. Az épület helyreállítása két évtizedig, egészen 2014-ig tartott, a mór stílusú palota jelenleg kulturális központként működik. 

Az épületen belül a neoreneszánsz stílus a keleti formavilággal keveredik, az aprólékosan kidolgozott színes motívumok, a ragyogó üvegablakok mesebeli hatást keltenek. A legszebb rész a hatszögletű nagyterem árkádos galériája, csodáljuk meg a színes üvegablak-tetőzetet, és nézzünk be a galériáról nyíló dísztermekbe is.

6. Látogassunk el egy gazdag muszlim család otthonába

A központtól egy negyedórás sétával elérhető Svrzo-ház valaha egy jómódú muszlim családnak volt az otthona. A 18. században emelt, a közelmúltban felújított épület a jellegzetes bosnyák udvarházak szép példája, a hófehér falak előtt valósággal világítanak a díszesen faragott faerkélyek. Az épületben berendezett enteriőr kiállítás – a színes szőnyegektől a zöld kerámiával kirakott kályhákig – a 18-19. századi életmódot jeleníti meg.

7. Kávézni a Bécsi kávéházba menjünk

A török időszak, különösen az „aranykornak” tartott 16. század mellett az 1878-tól az első világháborúig tartó osztrák-magyar uralom is virágzó korszaknak számít Bosznia történelemben, amely gazdasági fellendülést, modernizációt, az európai életmód és szokások meghonosodását hozta magával. Ezt a korszakot idézi fel a Monarchia elegáns nagykávéházaira emlékeztető Bečka kafana, azaz Bécsi kávéház kristálycsillárokkal díszített hatalmas terme. Az édesszájúak ne felejtkezzenek meg a szomszédos a Patisserie Mozartról sem.

8. A török fürdők szerelmesei ide jöjjenek

A luxus színvonalú, közelmúltban felújított Hotel Isa-begov Hamam szálloda faragott bútorokkal, keleti szőnyegekkel és színes textíliákkal idézi fel a századforduló Szarajevójának keleties világát, túlfűtött hangulatát. A szállodához tartozik Szarajevó első közfürdője (hamam), amely egyúttal a város két megmaradt fürdőjének egyike, és amely a szállodavendégek mellett külső vendégek számára is nyitva áll. Az eredeti fürdő 1462-ben, Isa-bég Išaković, Bosznia első török kormányzója idején épült, míg jelenlegi arculatát Josip Vancaš tervei alapján 1891-ben nyerte el.

9. Alagút Múzeum: drámai kiállítás Szarajevó ostromáról

1993 júliusa és 1996 februárja között a szerb katonák ostromgyűrűjébe zárt Szarajevó számára a külvilággal való egyetlen kapcsolatot – az ENSZ légihídján kívül – egy 800 méter hosszú földalatti alagút, az úgynevezett „remény alagútja” jelentette. Az alagútban vasúti síneken szállították az élelmiszert, a gyógyszert és a fegyvert a városban rekedt több százezer ember számára.

Az alagútnak a déli végén lévő, mintegy 20 méteres szakaszát megnyitották az ostrom iránt érdeklődő turisták előtt. Bejárata egy családi ház udvarán található, a golyónyomokat a mai napig őrző épületben megrázó kiállítást láthatunk az alagút építéséről és mindennapjairól. Az Alagút Múzeumot nem könnyű megtalálni, ha nincs saját autónk, érdemes taxit fogni.

10. Kilátás a városra az Alifalkovac temető mellől

A központhoz legközelebb eső magaslat a régi városházától néhány perces sétával érhető el. Az itt található, hófehér kőkopjafákból álló temető mellől lenyűgöző kilátás nyílik a városházára és a folyóparton magasodó minaretre. A temetőben Szarajevó híres lakói mellett azokat a külföldi utazókat temették, akiket a városban ért a halál.