Szarajevó, a tolerancia szigete

Szarajevó, a tolerancia szigete

Látnivalók, cikkek, könyvek, fényképek

550 km / 7 óra (Bp-től) 1 bosnyák márka = kb. 180 Ft +387 (Bosznia-Hercegovina)
A magyar határtól elég 300 kilométert megtenni, és Szarajevó keleties hangulatú látnivalóival máris olyan érzést kelt az emberben, mintha egy „kis Törökországba” érkezett volna. Bosznia-Hercegovina fővárosa első ránézésre egy hegyekkel körbevett, külvilágtól kissé elzárt muszlim városnak tűnik, tele mecsetekkel és bazárokkal, fejkendős asszonyokkal és török kávét szürcsölgető férfiakkal. Mindeközben persze a Balkán szívében járunk: a hangulat könnyed és laza, leginkább talán Belgrádhoz hasonlít, a kissé lepusztult utcakép elegáns francia butikokkal keveredik.
Multikulturális örökség
A 400 ezer lakosú várost jelenleg mintegy háromnegyed részben muszlim vallású bosnyákok lakják, a maradék lakosság – ortodox szerbek, katolikus horvátok, illetve egy-egy kisebb szefárd és askenázi zsidó közösség – múltja azonban szintén mélyen gyökerezik a város történelmében. Szarajevó alapítása óta (1461) egy nyitott, multikulturális város, lakói rendkívül büszkék rá, hogy a különféle nyelvek és vallások évszázadok óta békében élnek egymás mellett. A török, az osztrák-magyar és a mai modern világ építészeti-kulturális emlékei, a minaretektől a „bécsi kávéházon” át az üveg toronyházakig csak tovább színesítik a várost, nem csoda, hogy Szarajevó pillanatok alatt rabul ejti a látogatóit.
Az oszmán aranykor
A város lakói a közelmúlt szenvedései ellenére pozitívan tekintenek történelmükre, a legjobban az 1463-tól 1878-ig tartó török korszakkal, különösen az „aranykornak” tartott 1500-as évekkel tudnak azonosulni. Szarajevó ekkoriban az Oszmán Birodalom európai részének legnagyobb kereskedővárosává nőtte ki magát, lakossága elérte az 50 ezer főt, szépségét pedig egyenesen Damaszkuszhoz hasonlították. A díszes mecsetektől az iskolákon át a közfürdőkig szinte minden ekkor épült, a legfontosabb létesítmények csodával határos módon a mai napig fennmaradtak. Szarajevó virágzásának az errefelé negatív történelmi alaknak tekintett Savoyai Jenő vetett véget: a várost 1697-ben kifosztotta és felgyújtotta, súlyos károkat okozva az értékes középületekben is. Az 1878-tól az első világháborúig tartó osztrák-magyar uralmat – a függetlenné válás óta – már nem elnyomásként, hanem szintén virágzó korszakként tartják számon, amely gazdasági fellendülést, modernizációt, az európai életmód és szokások meghonosodását hozta magával. Végül a jugoszláv korszakról az összeomlás óta kevés szó esik, bár Szarajevóban ma is sokan gondolnak nosztalgiával a titói rendszer multikulturális világára.
Amikor a világ Szarajevóra figyelt
A 20. század folyamán a város háromszor került a nemzetközi figyelem középpontjába. Elsőnek 1914 júniusában, amikor a Szarajevóba látogató Ferenc Ferdinánd ellen merényletet követtek el, majd ennek következtében rövidesen kirobbant az első világháború. Másodszor az 1984-es téli olimpiai játékok kapcsán – a városlakók a mai napig büszkén tekintenek 20. századi történelmük legkiemelkedőbb eseményére. Alig pár évvel később a világ megdöbbenve figyelte, ahogy Szarajevót ostromgyűrű alá vonják a szerb katonák, és közel négy éven át fegyverek terrorja alatt tartják a város lakóit, pusztítják páratlan értékeit. A nemzetközi segítségnek köszönhetően Szarajevónak azóta sikerült teljesen újjáépülnie: nemcsak a háború nyomait tüntették el, hanem a legtöbb műemlék is újjászületett, a város friss arculatot kapott.

Az 5 legjobb hely Szarajevóban

Az 5 legjobb hely Szarajevóban

Ez a legnagyobb és építészetileg is a legértékesebb dzsámi az egész Balkán-félszigeten. Ha csak egy mecsetre jut időnk Szarajevóban, ezt válasszuk. Részletek

A boltíves kőhíd Szarajevó legfestőibb hídja, egyúttal a Ferenc Ferdinánd elleni hírhedt merénylet helyszíne. Részletek

A mór stílusú egykori városháza jól tükrözi az osztrák-magyar idők gazdasági prosperitását, nagyratörő elképzeléseit. Páratlan látvány az épület színes üvegablak-tetőzete. Részletek

Szarajevó ostromába, a délszláv háború mindennapjaiba nyújt követlen betekintést ez a megrázó kiállítás. A témában több kiállítás is nyílt a városban, de ez a legátélhetőbb. Részletek

Fedezzük fel a bosnyák konyha ízeit is. Vacsora a török stílusú vendéglő „toronyszobájában” a szarajevó kirándulás egyik legemlékezetesebb élménye lehet. Részletek

1 Gázi Huszrev bég-dzsámi

Ez a legnagyobb és építészetileg is a legértékesebb dzsámi az egész Balkán-félszigeten. Ha csak egy mecsetre jut időnk Szarajevóban, ezt válasszuk. Részletek

2 Latin híd

A boltíves kőhíd Szarajevó legfestőibb hídja, egyúttal a Ferenc Ferdinánd elleni hírhedt merénylet helyszíne. Részletek

3 Régi városháza

A mór stílusú egykori városháza jól tükrözi az osztrák-magyar idők gazdasági prosperitását, nagyratörő elképzeléseit. Páratlan látvány az épület színes üvegablak-tetőzete. Részletek

4 Alagút Múzeum

Szarajevó ostromába, a délszláv háború mindennapjaiba nyújt követlen betekintést ez a megrázó kiállítás. A témában több kiállítás is nyílt a városban, de ez a legátélhetőbb. Részletek

5 Inat Kuća

Fedezzük fel a bosnyák konyha ízeit is. Vacsora a török stílusú vendéglő „toronyszobájában” a szarajevó kirándulás egyik legemlékezetesebb élménye lehet. Részletek

Kapcsolódó cikkek

Végigjártuk Lemberg excentrikus éttermeit

Végigjártuk Lemberg excentrikus éttermeit Lemberg tele van hangulatosabbnál hangulatosabb, kicsit békebeli, kicsit alternatív, kicsit lengyeles vendéglőkkel, kocsmákkal, bárhová beülhetünk, a minőség nem szokott csalódást okozni. A legkreatívabb helyek ugyanahhoz a céghez, az úgynevezett !Fest-hez tartoznak, kevesen tettek annyit Lemberg kortárs … Tovább

Featured Post

Képgaléria