Szarajevó, a tolerancia szigete

Szarajevó, a tolerancia szigete

550 km / 7 óra (Bp-től) 1 bosnyák márka = kb. 180 Ft +387 (Bosznia-Hercegovina)
A magyar határtól elég 300 kilométert megtenni, és Szarajevóban máris olyan érzése van az embernek, mintha egy „kis Törökországba” érkezett volna. Bosznia-Hercegovina fővárosa első ránézésre egy hegyekkel körbevett, külvilágtól kissé elzárt muszlim városnak tűnik, tele mecsetekkel és bazárokkal, fejkendős asszonyokkal és török kávét szürcsölgető férfiakkal. Mindeközben persze a Balkán szívében járunk: a hangulat könnyed és laza, leginkább talán Belgrádhoz hasonlít, a kissé lepusztult utcakép elegáns francia butikokkal keveredik.
Multikulturális örökség
A 400 ezer lakosú várost jelenleg mintegy háromnegyed részben muszlim vallású bosnyákok lakják, a maradék lakosság – ortodox szerbek, katolikus horvátok, illetve egy-egy kisebb szefárd és askenázi zsidó közösség – múltja azonban szintén mélyen gyökerezik a város történelmében. Szarajevó alapítása óta (1461) egy nyitott, multikulturális város, lakói rendkívül büszkék rá, hogy a különféle nyelvek és vallások évszázadok óta békében élnek egymás mellett. A török, az osztrák-magyar és a mai modern világ építészeti-kulturális emlékei, a minaretektől a „bécsi kávéházon” át az üveg toronyházakig csak tovább színesítik a várost, nem csoda, hogy Szarajevó pillanatok alatt rabul ejti a látogatóit.
Az oszmán aranykor
A város lakói a közelmúlt szenvedései ellenére pozitívan tekintenek történelmükre, a legjobban az 1463-tól 1878-ig tartó török korszakkal, különösen az „aranykornak” tartott 1500-as évekkel tudnak azonosulni. Szarajevó ekkoriban az Oszmán Birodalom európai részének legnagyobb kereskedővárosává nőtte ki magát, lakossága elérte az 50 ezer főt, szépségét pedig egyenesen Damaszkuszhoz hasonlították. A díszes mecsetektől az iskolákon át a közfürdőkig szinte minden ekkor épült, a legfontosabb létesítmények csodával határos módon a mai napig fennmaradtak. Szarajevó virágzásának az errefelé negatív történelmi alaknak tekintett Savoyai Jenő vetett véget: a várost 1697-ben kifosztotta és felgyújtotta, súlyos károkat okozva az értékes középületekben is. Az 1878-tól az első világháborúig tartó osztrák-magyar uralmat – a függetlenné válás óta – már nem elnyomásként, hanem szintén virágzó korszakként tartják számon, amely gazdasági fellendülést, modernizációt, az európai életmód és szokások meghonosodását hozta magával. Végül a jugoszláv korszakról az összeomlás óta kevés szó esik, bár Szarajevóban ma is sokan gondolnak nosztalgiával a titói rendszer multikulturális világára.
Amikor a világ Szarajevóra figyelt
A 20. század folyamán a város háromszor került a nemzetközi figyelem középpontjába. Elsőnek 1914 júniusában, amikor a Szarajevóba látogató Ferenc Ferdinánd ellen merényletet követtek el, majd ennek következtében rövidesen kirobbant az első világháború. Másodszor az 1984-es téli olimpiai játékok kapcsán – a városlakók a mai napig büszkén tekintenek 20. századi történelmük legkiemelkedőbb eseményére. Alig pár évvel később a világ megdöbbenve figyelte, ahogy Szarajevót ostromgyűrű alá vonják a szerb katonák, és közel négy éven át fegyverek terrorja alatt tartják a város lakóit, pusztítják páratlan értékeit. A nemzetközi segítségnek köszönhetően Szarajevónak azóta sikerült teljesen újjáépülnie: nemcsak a háború nyomait tüntették el, hanem a legtöbb műemlék is újjászületett, a város friss arculatot kapott.

Az 5 legjobb hely Szarajevóban

Az 5 legjobb hely Szarajevóban

Ez a legnagyobb és építészetileg is a legértékesebb dzsámi az egész Balkán-félszigeten. Ha csak egy mecsetre jut időnk Szarajevóban, ezt válasszuk. Részletek

A boltíves kőhíd Szarajevó legfestőibb hídja, egyúttal a Ferenc Ferdinánd elleni hírhedt merénylet helyszíne. Részletek

A mór stílusú egykori városháza jól tükrözi az osztrák-magyar idők gazdasági prosperitását, nagyratörő elképzeléseit. Páratlan látvány az épület színes üvegablak-tetőzete. Részletek

Szarajevó ostromába, a délszláv háború mindennapjaiba nyújt követlen betekintést ez a megrázó kiállítás. A témában több kiállítás is nyílt a városban, de ez a legátélhetőbb. Részletek

Fedezzük fel a bosnyák konyha ízeit is. Vacsora a török stílusú vendéglő „toronyszobájában” a szarajevó kirándulás egyik legemlékezetesebb élménye lehet. Részletek

1 Gázi Huszrev bég-dzsámi

Ez a legnagyobb és építészetileg is a legértékesebb dzsámi az egész Balkán-félszigeten. Ha csak egy mecsetre jut időnk Szarajevóban, ezt válasszuk. Részletek

2 Latin híd

A boltíves kőhíd Szarajevó legfestőibb hídja, egyúttal a Ferenc Ferdinánd elleni hírhedt merénylet helyszíne. Részletek

3 Régi városháza

A mór stílusú egykori városháza jól tükrözi az osztrák-magyar idők gazdasági prosperitását, nagyratörő elképzeléseit. Páratlan látvány az épület színes üvegablak-tetőzete. Részletek

4 Alagút Múzeum

Szarajevó ostromába, a délszláv háború mindennapjaiba nyújt követlen betekintést ez a megrázó kiállítás. A témában több kiállítás is nyílt a városban, de ez a legátélhetőbb. Részletek

5 Inat Kuća

Fedezzük fel a bosnyák konyha ízeit is. Vacsora a török stílusú vendéglő „toronyszobájában” a szarajevó kirándulás egyik legemlékezetesebb élménye lehet. Részletek

Kapcsolódó cikkek

Végigjártuk Lemberg excentrikus éttermeit

Lemberg tele van hangulatosabbnál hangulatosabb, kicsit békebeli, kicsit alternatív, kicsit lengyeles vendéglőkkel, kocsmákkal, bárhová beülhetünk, a minőség nem szokott csalódást okozni. A legkreatívabb helyek ugyanahhoz a céghez, az úgynevezett !Fest-hez tartoznak, kevesen tettek annyit Lemberg kortárs arculatának kialakításáért, mint a … Tovább

Featured Post

Képgaléria