A Felvidék egykori német bányavárosai közül kiemelkedik a hegyekkel körülvett, káprázatos fekvésű Selmecbánya (németül Schemnitz). Régi városmagja messze ennek a legnagyobb és legváltozatosabb, zegzugos kis utcái hosszan kanyarognak felfelé a várost körbeölelő domboldalakon. Viszonylagos zártságának köszönhetően Selmecbánya a mai napig őrzi a Magyar Királyság évszázadokkal ezelőtti hangulatát, a múltidézést ráadásul színvonalas történeti és művészeti kiállítások teszik teljessé.

 
1. Kezdjük a városka szívével, a Szentháromság térrel

A tér közepén álló Szent Katalin-templom, Selmecbánya legfontosabb temploma a 15. század végén épült, gótikus stílusban. Középkori emlékei közül a legfontosabb az egykoron feltehetően M. S. Mester híres selmecbányai szárnyasoltárát díszítő Madonna-szobor. A felvidéki késő gótikus művészet sokat emlegetett alakjának még a pontos neve sem ismert, a képeire írt monogram alapján nevezik M. S. Mesternek.

A templom mögött álló, bájos tornyú épületben működött a régi városháza, a 14. századi eredetű ház mai, barokkos külsejét a 18. században kapta. A tornyon látható óra különlegessége, hogy a nagymutató mutatja az órákat, és a kicsi a perceket.

A Szentháromság tér közepén látható Szentháromság-szobrot (1764), a felvidéki bányavárosokban dolgozó barokk szobrászművész, Dionysius Ignatius Stanetti alkotását a 18. század eleji pestisjárvány emlékére állították. A bányászok és a betegek védőszentjeit ábrázoló szoboralakok másolatok, az eredetiek az Óvárban vannak kiállítva (fenti nyitókép: ©Maran Garai/Shutterstock.com).

2. Mélyedjünk el az ásványtani kiállítás kincseiben

Szintén a főtéren, az egykori Bányabíróság (Berggericht) épületében kapott helyet a város nagyszabású ásványtani kiállítása (Mineralogická expozícia). A felvidéki bányavidékekről származó kőzeteken kívül távoli országokban (Marokkó, Kenya, Brazília) bányászott, egészen meghökkentő látványt nyújtó kristályok is láthatók. Annak idején a város központjában lévő egy-egy ház saját bányával is rendelkezett, melyek közül az egyik, a kiállítás bejárata előtti udvarról megközelíthető Mihály-tárna ma is látogatható. A turisták előtt megnyitott, 75 méter hosszú bányaszakasz gyerekekkel is könnyen bejárható. A Bányabíróság épületében működő antikváriumban magyar nyelvű könyvek, szép képes albumok és régi metszetek között válogathatunk.

3. Csodáljuk meg M.S. mester két remekművét a Jozef Kollár Galériában

Az egyik legnagyobb szlovák festőről elnevezett galéria a főtér talán legszebb épületében kapott helyet. A kiállításon a 15. századtól egészen napjainkig, nagyrészt a környékről származó festők által készített, Selmecbányával összefüggő témájú festményeket láthatunk. Többek közt itt találjuk a Selmecbányán letelepedett Anton Schmidt (1706-1773) osztrák barokk festő néhány képét, valamint Jozef Kollár (1899-1956) és Edmund Gwerk (1895-1956) műveinek legnagyobb gyűjteményét is (mindketten a város szülöttjei voltak).

A galéria valódi büszkeségei azonban a Szent Katalint és Szent Borbálát ábrázoló, kivételes szépségű késő gótikus faszobrok (16. század), melyeket egyes művészettörténészek szerint – a Szent Katalin-templomban lévő Madonna-szoborral együtt – M. S. Mester készített. A szobrok elkészítéséhez feltehetően két szép selmecbányai leány szolgált modellként. Figyeljük meg, ahogyan az alakok kecses mozdulataiban, az érzéseket sugárzó arcokban már kifejeződik az új európai gondolkodásmód, a reneszánsz életöröm. A második emeleten ne felejtsük el megcsodálni a 15-16. században készült faragott fa mennyezetet sem.

 
4. A mesevilág életre kel: a selmecbányai Betlehem

A rendkívül látványos, mozgó alkotórészekből álló terepasztalon Selmecbánya nevezetességei, története, bányászélete elevenedik meg, a török ellenes harcoktól a Kálváriánál szervezett körmenetig. A gyerekek számára kötelező látnivaló a főtér túlsó oldalán található.

5. Élvezzük a kilátást az Óvár harangtornyából

A főtér feletti dombon eredetileg a gótikus stílusú Mária-templom állt, amelyet a törökök elleni védekezésképp a 16. század közepén reneszánsz erőddé építettek át. Ezt az erődítményt nevezik Óvárnak, a templom egykori hajója később várudvarként szolgált. Az épület falai között helytörténeti témájú kiállításokat tartanak, egyebek mellett a nagy múltú selmecbányai kovácsmesterek műveiből és a Kálvária megmaradt oltáraiból láthatunk egy-egy kiállítást. A legértékesebb látnivalók a főtéren álló Szentháromság-szobor barokk alakjainak eredeti példányai, amelyeket az egykori templom szentélyében állítottak ki. A szomszédos teremben egy makettet láthatunk M. S. Mester híres művéről, a Mária templom egykori szárnyasoltáráról. Ne mulasszuk el a harangtoronyból megcsodálni a Kálváriára nyíló bámulatos kilátást (fotó: ©Maran Garai/Shutterstock.com).

6. Éljük át az egykori bányavárosok színes és gazdag világát

A ma is német nevén emlegetett Kammerhof épületében működött évszázadokon keresztül a Bányakamara, melynek legfontosabb feladata a királyi kincstárat megillető bányaregálék, azaz a bányajövedelmekből származó adók beszedése és a kibányászott nemesfémek minőségi ellenőrzése volt. A jelenlegi formájában 1860 óta létező Kammerhofban a felvidéki bányászatról és a bányavárosok életéről rendeztek be kiállítást, ahol egyebek közt szép barokk bútorokat, ünnepi bányászviseleteket és a bányagrófokat ábrázoló portrékat tekinthetünk meg.

7. Egy másik kiváló kilátóhely: az Újvár

A törökök annak idején a gazdag felvidéki bányavárosokat is szerették volna elfoglalni, ám azok a kitűnően megszervezett védelemnek köszönhetően sikerrel ellenálltak a támadásoknak. Nem véletlen tehát, hogy a törökök elleni figyelőtoronynak épült Újvárban (1571) a törökellenes harcokról láthatunk kiállítást, de önmagában a városra és a környező hegyekre nyíló remek kilátás miatt is érdemes felkeresni a reneszánsz épületet (fotó: ©Maran Garai/Shutterstock.com).

8. Másszuk meg festői szépségű Kálváriahegyet

A városon kívül, a Scharffenberg-hegy oldalában felépített Kálvária – az Újvár mellett – a Selmecbánya környéki dombok másik igen látványos építménye. A Kálvária csúcsán elhelyezkedő, úgynevezett felső templomhoz gyalog, egy viszonylag meredek úton juthatunk fel, amely során érintjük az alsó templomot, a keresztút állomásait és a Mária hét fájdalmát jelképező kisebb kápolnákat. A város fénykorában, a 18. század közepén megalkotott építményegyüttest sokan Csontváry Kosztka Tivadar Selmecbányáról készült híres festményéről ismerik.

9. Ereszkedjünk le a Selmecbánya alatti világba is

A Szabadtéri Bányászati Múzeumot középkori bányák fölött létesítették, a központtól 1300 méterre, Léva (Levice) irányában. A régi bányászati berendezések megtekintése mellett egy 17. századi eredetű, 60 méter mélyen fekvő bányába, a Bertalan-tárnába (Štôlňa Bartolomej) is leereszkedhetünk.

Akit további földalatti alagutak érdekelnek, feltétlenül keresse fel a Kammerhofská alatt haladó Glanzenberget. Selmecbánya 13. századi eredetű alagútját évszázadokon át arra használták, hogy ezen keresztül szivattyúzzák ki a vizet a bányákból. A 450 méter hosszú, nyílegyenes járat vége a városháza közelében van, ahol emléktáblákat nézhetünk meg a bánya leghíresebb látogatóiról, egyebek mellett II. Józsefről és Ferenc Józsefről.

10. Pihenjünk meg egy kávéra a Divná Paniban

A Divná Pani már hosszú évek óta Szlovákia egyik legbájosabb kávézója, amely három termével – hagyományos kávézó, lounge és gyerekterem – egyszerre három különböző vendégkört céloz meg. A hatalmas csészében felkínált cappuccino nem szokott csalódást okozni.