Erdély ékköve Corvin Mátyás szülővárosa, a „kincses Kolozsvár”, amely a magyar történelmi-kulturális emlékek mellett jelenleg leginkább egyéni stílusú, elegáns éttermeivel és üzleteivel ejti ámulatba a látogatókat. A patinás belváros az utóbbi években valósággal újjászületett, a rohamosan emelkedő romániai életszínvonal errefelé látványosan tetten érhető. Látnivaló bőségesen akad, megpróbáltuk a jól ismert helyeket néhány egyed ötlettel színesíteni.
1. Sétáljuk be az Óvár középkori emlékekkel teli, apró utcáit
A 13. században szászok által felépített Óvár, Kolozsvár legősibb városrésze ma élénk társasági életnek örvend, mindenképpen érdemes errefelé hosszabban elidőzni. A fő látnivaló Mátyás király szülőháza, a város legrégibb, gótikus stílusát a mai napig őrző lakóépülete. A „Kincses Kolozsvár” hangulatát idéző ház a 15. században egy helyi szőlősgazda tulajdonában állt, itt szállt meg kolozsvári útjai során Szilágyi Erzsébet, és itt szülte meg fiát 1443. február 23-án. A Mátyás-házzal szemközti épületben működött az első magyar nyomda, Heltai Gáspár 1550-ben alapított nyomdája, és hét évvel később ugyanitt született Bocskai István erdélyi fejedelem is. A Bocskai-ház bejáratával szemben feltétlenül nézzetek be a Kolozsváron fogalomnak számító Röser antikváriumba is!
Az Óvár főtere, a Karolina tér a város egyik leghangulatosabb pontja, teraszos kávézói, éttermei esténként zsúfolásig megtelnek vendégekkel. A tér közepén álló, klasszicista stílusú Karolina-oszlop az 1817-ben Kolozsvárra látogató Habsburg uralkodópár, I. Ferenc és felesége, Karolina Auguszta számára állít emléket. A teret a ferences templom zárja le, az ettől balra álló egykori kolostorépület pedig egy valódi kincset rejt magában: az eredetiben fennmaradt étkező, az úgynevezett refektórium gótikus boltozatát egyetlen nyolcszög alakú oszlop tartja.
2. Csodáljuk meg a Szent Mihály-templom reneszánsz sekrestyeajtaját
A középkori Kolozsvár hangulata legjobban a római katolikus Szent Mihály-templomban, Erdély második legnagyobb gótikus templomában élhető át. A csillagboltozatos, háromhajós templom a 15. század első felében, Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején készült el, egyedül a tornya neogótikus (1859), amely egyúttal Erdély legmagasabb tornya (80 méter). Az ódon falak között valaha jelentős történelmi események zajlottak: itt keresztelték meg Mátyás királyt, számos országgyűlést tartottak, és több erdélyi fejedelem, egyebek mellett Bethlen Gábor megválasztására is itt került sor.
A belülről meglehetősen puritán templom legérdekesebb látnivalója a szentélyből nyíló sekrestye homokkőből készült ajtókerete, a reneszánsz mestermű 1528-ból maradt fenn. Lábazatán baloldalt Kolozsvár címere, jobb oldalt Krisztus jelképe, a fiait saját vérével tápláló pelikán jelenik meg, az ajtó fölött, táncoló puttók között pedig a mester saját magát mintázta meg, amint két kezével az ajtókeretnek támaszkodik. Fontos látnivaló még Franz Anton Maulbertsch Háromkirályok imádását ábrázoló oltárképe a szentélytől jobbra eső kápolnában, a gazdagon díszített barokk szószék, a neogótikus főoltár, valamint Fadrusz János feszülete a bal oldali mellékhajóból nyíló kápolnában.
3. Fedezzük fel Európa egyik legszebb botanikus kertjét
Ha szeretitek a szép parkokat, a romantikus sétákat, látogassatok el a város déli részén található botanikus kertbe is. A rendkívül gazdag, több mint tízezer növényfajtával és egy trópusi üvegházzal büszkélkedő parkban romantikus szobrok és egy piros fahíddal ékesített apró tó tanúskodik a természet és az ember idealizált kapcsolatáról.
4. Rendeljünk kolozsvári káposztát a Rhédey Caféban
Kolozsvár legnemesebb múltját kelti életre friss, modern környezetben ez a főtéri vendéglő. A Rhédey Café kitűnő példát mutat arra, hogyan lehet a város magyar identitását vonzó, nyitott módon megjeleníteni a városlakók számára, mindezt könnyed eleganciával, egy történelmi épület, a Rhédey-ház történetébe csomagolva. Az étlapon az erdélyi konyha nagy klasszikusai szerepelnek, a századelő kávéházainak kínálatát idézve.
5. Barangoljuk be a Házsongárdi temető labirintusszerű ösvényeit
A legendás temető az évszázadok alatt valóságos erdélyi panteonná nőtte ki magát: vallási hovatartozástól függetlenül ide temetkeztek az Erdély életére legnagyobb hatást gyakorló tudósok és művészek, befolyásos erdélyi családok, híres emberek. Érdemes egyenként végigjárni a domboldalra felkapaszkodó sírkert ösvényeit, hosszan elmerengeni a művészi szépségű, ódon síremlékek és családi kripták között, végigbetűzni az ősi feliratokat.
A sírok között keressétek meg a reformáció Kolozsvárának meghatározó alakjait, mint például a legendás nyomdászt, Misztótfalusi Kis Miklóst (1605-1702) és a kora legnagyobb pedagógiai szaktekintélyének számító Apáczai Csere Jánost (1625-1659). A 20. századi hírességek közül a Házsongárdi temetőt választotta végső nyughelyéül a Kolozsváron született Bánffy Miklós író, a Trianon utáni Magyarország külügyminisztere, valamint a legismertebb erdélyi építész, Kós Károly is.
6. Igyunk egy kávét a Sétapark nagyvilági hangulatú kávézójában
Kolozsvár egyik fő attrakciója a Kis-Szamos partján elterülő Sétatér, a város nagymúltú – történetét egészen az 1830-as évekig visszavezető – sétaparkja. A nemrég felújított park ismét eredeti fényében ragyog, a békebeli hangulatból sok mindent sikerült átmenteni a jelenkor számára.
A Sétatér két fő épülete Kolozsvár főépítésze, Pákey Lajos tervei alapján készült a 19. század végén: a csónakázótó nyugati végében, az egykori Korcsolyapavilon teraszán ma nagyvilági hangulatú kávézó-bár működik, míg a tó északi partján lévő Kioszkban időszaki kiállításokat tartanak. Ez utóbbi épület előtt mitológiai alakokkal díszített, pompás szökőkút működik, amelyen ma is elolvashatjuk kolozsvári készítőjének nevét.
7. Hallgassunk meg egy koncertet a Farkas utcai templomban
Ez Erdély legnagyobb egyhajós csarnoktemploma, amelyet ferences szerzetesek építették a 15-16. század fordulóján. A kitűnő akusztikájú templomban nyáron szinte minden szerda este komolyzenei koncertet tartanak, érdemes erre időzíteni a látogatást.
A református egyházhoz tartozó templom számtalan kincset rejt magában. A legjellegzetesebb látnivaló a 17-20. századból származó halotti címerek és halotti charták (a gyászjelentések ősei), de ugyanúgy figyelmet érdemelnek a reneszánsz hátaspadok (stallumok) és az 1827-ben készült úrasztal, az Utolsó vacsorát ábrázoló jelenettel. A színes virágokkal és gyümölcsökkel, valamint Mózes két kőtáblájával díszített szószék (1646) jól kifejezi a reneszánsz életörömöt, illetve a reformációnak az Ószövetség felé való fordulását. A szentély végében 1942-ben helyezték el I. és II. Apafi Mihály erdélyi fejedelmek és feleségeik, Bornemissza Anna és Bethlen Kata földi maradványait; a síremléket Kós Károly tervezte a rá jellemző jellegzetes stílusban.
A templom előtti kis téren állították fel a korabeli magyar szobrászat két legnagyobb alakja, Kolozsvári Márton és György által 1373-ban készített és jelenleg a prágai várban látható Szent György-lovasszobor másolatát (1904). A mű az első teljes alakos lovas szobornak számított a középkori Európában, egyúttal ennek a műfajnak különlegesen szép, harmonikus alkotása.
8. Ha erdélyi népművészet, akkor irány az Erdélyi Néprajzi Múzeum
A kiállítás Erdély világhírű népművészetének átfogó bemutatására vállalkozik, arányosan képviselve a magyar és a román kultúra emlékeit, mindezt magyar feliratok segítségével. A legnagyobb esztétikai élményt a színpompás szőttesek, a tiszta szobák és – a máramarositól a kászoni székelyig – a legkülönfélébb tájegységek viseletei jelentik. A párták közül természetesen a kalotaszegi és a torockói a legszebb, a kályhacsempék közül pedig a bánffyhunyadiakkal nehéz versenyre kelni.
9. Keressük fel a város legújabb magyar intézményét, a Vallásszabadság Házát
Ha Kolozsváron jártok, kötelező látnivaló a Vallásszabadság Háza, amelyet egy Mátyás király korabeli, reneszánsz épületben, az egykori unitárius püspöki rezidencián alakítottak ki 2018-ban. A kulturális központként, közösségi térként funkcionáló épületben egyebek mellett egy remek könyvesbolt, konferenciatermek és egy unitárius egyházművészeti kiállítás kapott helyet. A könyvesbolt reneszánsz ajtókeretét külön érdemes megcsodálni. Az épületben egy kitűnő étterem is működik 1568 Bistro néven, ahol a régi erdélyi konyha, a magyar, szász, román, zsidó és örmény receptek újraértelmezve, modern, divatos környezetben kelnek életre. Ne felejtsétek el, hogy Kolozsvár a reformáció, a korabeli hitviták egyik fellegvárának számított, amelynek eredményeképp 1568-ban a kolozsvári polgárok túlnyomó többsége a legprogresszívebb hitre, az unitáriusra tért át.
10. Csodáljuk meg a városra nyíló kilátást a Fellegvárból
Meleg nyári estén sétáljatok fel a Kis-Szamostól északra fekvő Fellegvárba, és az elegáns Pergola bár teraszáról egy koktél társaságában csodáljátok meg az alattatok fekvő város látványát. A ma már csak maradványaiban létező Fellegvárat a 18. század elején építették az osztrákok, hogy innen ellenőrizzék a várost a levert Rákóczi-szabadságharc után (fénykép: ©David Ionut/Shutterstock.com).