A 13. században szászok által felépített Óvár, Kolozsvár legősibb városrésze ma élénk társasági életnek örvend, mindenképpen érdemes errefelé hosszabban elidőzni. A fő látnivaló Mátyás király szülőháza, a város legrégibb, gótikus stílusát a mai napig őrző lakóépülete. A „Kincses Kolozsvár” hangulatát idéző ház a 15. században egy helyi szőlősgazda tulajdonában állt, itt szállt meg kolozsvári útjai során Szilágyi Erzsébet, és itt szülte meg fiát 1443. február 23-án. A Mátyás-házzal szemközti épületben működött az első magyar nyomda, Heltai Gáspár 1550-ben alapított nyomdája, és hét évvel később ugyanitt született Bocskai István erdélyi fejedelem is. A Bocskai-ház bejáratával szemben feltétlenül nézzetek be a Kolozsváron fogalomnak számító Röser antikváriumba is!
Az Óvár főtere, a Karolina tér a város egyik leghangulatosabb pontja, teraszos kávézói, éttermei esténként zsúfolásig megtelnek vendégekkel. A tér közepén álló, klasszicista stílusú Karolina-oszlop az 1817-ben Kolozsvárra látogató Habsburg uralkodópár, I. Ferenc és felesége, Karolina Auguszta számára állít emléket. A teret a ferences templom zárja le, az ettől balra álló egykori kolostorépület pedig egy valódi kincset rejt magában: az eredetiben fennmaradt étkező, az úgynevezett refektórium gótikus boltozatát egyetlen nyolcszög alakú oszlop tartja.
A középkori Kolozsvár hangulata legjobban a római katolikus Szent Mihály-templomban, Erdély második legnagyobb gótikus templomában élhető át. A csillagboltozatos, háromhajós templom a 15. század első felében, Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején készült el, egyedül a tornya neogótikus (1859), amely egyúttal Erdély legmagasabb tornya (80 méter). Az ódon falak között valaha jelentős történelmi események zajlottak: itt keresztelték meg Mátyás királyt, számos országgyűlést tartottak, és több erdélyi fejedelem, egyebek mellett Bethlen Gábor megválasztására is itt került sor.
A belülről meglehetősen puritán templom legérdekesebb látnivalója a szentélyből nyíló sekrestye homokkőből készült ajtókerete, a reneszánsz mestermű 1528-ból maradt fenn. Lábazatán baloldalt Kolozsvár címere, jobb oldalt Krisztus jelképe, a fiait saját vérével tápláló pelikán jelenik meg, az ajtó fölött, táncoló puttók között pedig a mester saját magát mintázta meg, amint két kezével az ajtókeretnek támaszkodik. Fontos látnivaló még Franz Anton Maulbertsch Háromkirályok imádását ábrázoló oltárképe a szentélytől jobbra eső kápolnában, a gazdagon díszített barokk szószék, a neogótikus főoltár, valamint Fadrusz János feszülete a bal oldali mellékhajóból nyíló kápolnában.
Ha szeretitek a szép parkokat, a romantikus sétákat, látogassatok el a város déli részén található botanikus kertbe is. A rendkívül gazdag, több mint tízezer növényfajtával és egy trópusi üvegházzal büszkélkedő parkban romantikus szobrok és egy piros fahíddal ékesített apró tó tanúskodik a természet és az ember idealizált kapcsolatáról.
Kolozsvár legnemesebb múltját kelti életre friss, modern környezetben ez a főtéri vendéglő. A Rhédey Café kitűnő példát mutat arra, hogyan lehet a város magyar identitását vonzó, nyitott módon megjeleníteni a városlakók számára, mindezt könnyed eleganciával, egy történelmi épület, a Rhédey-ház történetébe csomagolva. Az étlapon az erdélyi konyha nagy klasszikusai szerepelnek, a századelő kávéházainak kínálatát idézve.
A legendás temető az évszázadok alatt valóságos erdélyi panteonná nőtte ki magát: vallási hovatartozástól függetlenül ide temetkeztek az Erdély életére legnagyobb hatást gyakorló tudósok és művészek, befolyásos erdélyi családok, híres emberek. Érdemes egyenként végigjárni a domboldalra felkapaszkodó sírkert ösvényeit, hosszan elmerengeni a művészi szépségű, ódon síremlékek és családi kripták között, végigbetűzni az ősi feliratokat.
A sírok között keressétek meg a reformáció Kolozsvárának meghatározó alakjait, mint például a legendás nyomdászt, Misztótfalusi Kis Miklóst (1605-1702) és a kora legnagyobb pedagógiai szaktekintélyének számító Apáczai Csere Jánost (1625-1659). A 20. századi hírességek közül a Házsongárdi temetőt választotta végső nyughelyéül a Kolozsváron született Bánffy Miklós író, a Trianon utáni Magyarország külügyminisztere, valamint a legismertebb erdélyi építész, Kós Károly is.
Kolozsvár egyik fő attrakciója a Kis-Szamos partján elterülő Sétatér, a város nagymúltú – történetét egészen az 1830-as évekig visszavezető – sétaparkja. A nemrég felújított park ismét eredeti fényében ragyog, a békebeli hangulatból sok mindent sikerült átmenteni a jelenkor számára.
A Sétatér két fő épülete Kolozsvár főépítésze, Pákey Lajos tervei alapján készült a 19. század végén: a csónakázótó nyugati végében, az egykori Korcsolyapavilon teraszán ma nagyvilági hangulatú kávézó-bár működik, míg a tó északi partján lévő Kioszkban időszaki kiállításokat tartanak. Ez utóbbi épület előtt mitológiai alakokkal díszített, pompás szökőkút működik, amelyen ma is elolvashatjuk kolozsvári készítőjének nevét.
Ez Erdély legnagyobb egyhajós csarnoktemploma, amelyet ferences szerzetesek építették a 15-16. század fordulóján. A kitűnő akusztikájú templomban nyáron szinte minden szerda este komolyzenei koncertet tartanak, érdemes erre időzíteni a látogatást.
A református egyházhoz tartozó templom számtalan kincset rejt magában. A legjellegzetesebb látnivaló a 17-20. századból származó halotti címerek és halotti charták (a gyászjelentések ősei), de ugyanúgy figyelmet érdemelnek a reneszánsz hátaspadok (stallumok) és az 1827-ben készült úrasztal, az Utolsó vacsorát ábrázoló jelenettel. A színes virágokkal és gyümölcsökkel, valamint Mózes két kőtáblájával díszített szószék (1646) jól kifejezi a reneszánsz életörömöt, illetve a reformációnak az Ószövetség felé való fordulását. A szentély végében 1942-ben helyezték el I. és II. Apafi Mihály erdélyi fejedelmek és feleségeik, Bornemissza Anna és Bethlen Kata földi maradványait; a síremléket Kós Károly tervezte a rá jellemző jellegzetes stílusban.
A templom előtti kis téren állították fel a korabeli magyar szobrászat két legnagyobb alakja, Kolozsvári Márton és György által 1373-ban készített és jelenleg a prágai várban látható Szent György-lovasszobor másolatát (1904). A mű az első teljes alakos lovas szobornak számított a középkori Európában, egyúttal ennek a műfajnak különlegesen szép, harmonikus alkotása.
A kiállítás Erdély világhírű népművészetének átfogó bemutatására vállalkozik, arányosan képviselve a magyar és a román kultúra emlékeit, mindezt magyar feliratok segítségével. A legnagyobb esztétikai élményt a színpompás szőttesek, a tiszta szobák és – a máramarositól a kászoni székelyig – a legkülönfélébb tájegységek viseletei jelentik. A párták közül természetesen a kalotaszegi és a torockói a legszebb, a kályhacsempék közül pedig a bánffyhunyadiakkal nehéz versenyre kelni.
Ha Kolozsváron jártok, kötelező látnivaló a Vallásszabadság Háza, amelyet egy Mátyás király korabeli, reneszánsz épületben, az egykori unitárius püspöki rezidencián alakítottak ki 2018-ban. A kulturális központként, közösségi térként funkcionáló épületben egyebek mellett egy remek könyvesbolt, konferenciatermek és egy unitárius egyházművészeti kiállítás kapott helyet. A könyvesbolt reneszánsz ajtókeretét külön érdemes megcsodálni. Az épületben egy kitűnő étterem is működik 1568 Bistro néven, ahol a régi erdélyi konyha, a magyar, szász, román, zsidó és örmény receptek újraértelmezve, modern, divatos környezetben kelnek életre. Ne felejtsétek el, hogy Kolozsvár a reformáció, a korabeli hitviták egyik fellegvárának számított, amelynek eredményeképp 1568-ban a kolozsvári polgárok túlnyomó többsége a legprogresszívebb hitre, az unitáriusra tért át.
Meleg nyári estén sétáljatok fel a Kis-Szamostól északra fekvő Fellegvárba, és az elegáns Pergola bár teraszáról egy koktél társaságában csodáljátok meg az alattatok fekvő város látványát. A ma már csak maradványaiban létező Fellegvárat a 18. század elején építették az osztrákok, hogy innen ellenőrizzék a várost a levert Rákóczi-szabadságharc után (fénykép: ©David Ionut/Shutterstock.com).
Kolozsvár Közép-Európa egyik kulinárius fővárosává nőtt ki magát, a város ma már leginkább a 2010-es években nyílt, nagyvilági hangulatú éttermeivel, reggelizőhelyivel ejti ámulatba az odalátogató vendégeket. Természetes továbbra is működnek a már korábban nagy hírnévre … Tovább
