Marosvásárhelyi Kultúrpalota

Marosvásárhelyi Kultúrpalota

A magyaros szecessziós stílusú Kultúrpalota (Palatul Culturii) Erdély egyik különlegesen szép, emblematikus épülete. A zseniális Komor Marcell-Jakab Dezső építészpáros tervei alapján 1913-ban épült, Bernády György akkori polgármester városépítési programjának részeként. Külső és belső díszítésében a századfordulós magyar művészet legismertebb alakjai, a híres gödöllői művésztelep alkotói vettek részt, munkájuk során a szecessziót a magyar népművészet formavilágával ötvözték. Az impozáns palotát érdemes alaposan körbejárni, és megfigyelni a gondosan kidolgozott részletek lenyűgöző szépségét.

Az épület kívülről

A Kultúrpalota homlokzatát díszítő mozaikok (Hódolat Hungária előtt) a gödöllői iskola egyik vezetője, Körösfői-Kriesch Aladár tervei alapján készültek: középen a Magyarországot megjelenítő allegorikus nőalak ül, fején a Szentkoronával, a két oldalán álló angyalok Marosvásárhely, illetve Mátyás király címerére támaszkodnak, a kép két szélén pedig az erdélyi történelem kiemelkedő személyiségei elevenednek meg. Az épület tetejét színes Zsolnay-zománccserepek borítják.

Előcsarnok, hangversenyterem, lépcsőházak

Az épületbe belépve először az indiai templomok hangulatát idéző, gazdagon díszített előcsarnokot csodálhatjuk meg. Vessünk egy pillantást a bejárattal szemközti falon látható, szintén Körösfői-Kriesch Aladár által készített falfestményekre. A bal oldali képen (Székely mesemondás) a mesemondó asszony kék ruhában Bernády György polgármester második felesége, a mesét hallgató kislány Bernády örökbe fogadott lánya, az álló férfi alak pedig Csokonai Vitéz Mihály vonásait viseli. A jobb oldali (Táltosok) falfestményen egy fehér lovat mutatnak be áldozatként az ősmagyar vallás főpapja, a táltos előtt. Az előcsarnokban látható többi képet Körösfői vázlatai alapján tanítványai készítették el, és az erdélyi népi életből vett jeleneteket ábrázolnak.

Az előcsarnokból nyíló, 800 férőhelyes hangversenyteremnek különösen a mályvaszínben és aranyban úszó mennyezete nagyon látványos. Az 1913-as megnyitóra készült orgona ugyancsak értékes, ez az egyik legnagyobb Európában. Érdemes akár egy hangversenyre is jegyet váltani; a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia kedden és csütörtökön szokott itt fellépni.

Az előcsarnokból kétoldalt, az épület két különálló emeleti részére carrarai márványból készült lépcsők vezetnek fel. Mindkét lépcsőházat Nagy Sándor és Toroczkai Wigand Ede festőművészek által tervezett, és Róth Miksa híres műhelyében elkészített színes üvegablakok díszítik. A jobb oldali lépcsőházban Liszt, Erkel és Munkácsy, míg a bal oldaliban Jókai, Kossuth és Petőfi képe tűnik fel.

Tükörterem és kisterem

A jobb oldali lépcsőház első emeletén található a Kultúrpalota legszebb és legkülönlegesebb része, a Tükörterem. A Róth Miksa műhelyében készült, tizenkét festett üvegablak közül a Toroczkai Wigand Ede által tervezettek a terem elején és végén láthatók, és – a hun-székely közös eredet hagyományából kiindulva – székely paraszti környezetben mutatják be a hun őstörténet motívumait (Hajdanában réges régen, A nagyúr kapuja, Sátoros palota, Perosztó szék, Réka asszony deszkás ablaka, Réka asszony sátoros kertje, Csaba bölcseje, Réka asszony kopolafája). A középen látható, Nagy Sándor által tervezett ablakok székely népballadákból vett jeleneteket ábrázolnak. A terem két végében álló muránói (olasz) óriástükrök az egyébként is hosszúkás teret hivatottak végtelenné nyújtani. A jobb oldali lépcsőház második emeletén lévő, kamarakoncertek helyszínéül szolgáló kisterembe is érdemes benézni, ennek festett üvegablaka Bethlen Gábort ábrázolja tudósai körében (Dósa Géza alkotása).

Bernády- és Dandea-emlékkiállítások

A Kultúrpalota kiállításai a 20. század két meghatározó marosvásárhelyi polgármesterének is emléket állítanak. A Bernády György munkásságát bemutató kiállításon megcsodálhatjuk a hivatali ideje (1902-1912, 1926-1929) alatt létrejött épületek képeit és láthatjuk két íróasztalát is. Itt állították ki a régi városháza díszterméből eltávolított, magyar történelmi személyiségeket ábrázoló üvegablakokat is. Emil Dandea (1922-26, 1934-37) nevéhez fűződik a város román jellegének megerősítése a két világháború között, az akkoriban még túlnyomó részben magyarok által lakott városban. Ő állíttatta az Avram Iancu-t és a capitoliumi farkast (latin kultúra jelképe) ábrázoló szobrokat, és ő építtette az ortodox és a görög katolikus székesegyházakat is (Dandea szobrát ez utóbbi előtt állították fel az 1990-es években). A két világháború közti román közigazgatás centralizáltságát, az önkormányzatiság megnyirbálását jelzi, hogy a polgármester kinevezési joga ebben az időben a belügyminiszter kezében volt.

Képtárak

A harmadik emelet jobb oldali lépcsőházában helyezték el a ma már klasszikusnak számító modern román festők műveit. A legnagyobb nevek között találjuk a román impresszionizmus két nagy alakját, Nicolae Grigorescu-t és Ştefan Luchian-t, a vidéki román világot a posztimpresszionizmus eszközeivel megörökítő Ştefan Dimitrescu-t, az expresszionizmusban is otthonosan mozgó Nicolea Tonitzá-t, valamint a 20. századi műveivel a klasszikus stílusokhoz visszanyúló Corneliu Babá-t. Ugyanezen a szintén, de a baloldali lépcsőházban nézhetjük meg a magyar képtár jól ismert, 19-20. századi festők műveiből álló, gazdag gyűjteményét (Munkácsy Mihály, Paál László, Lotz Károly, Ferenczy Károly, Feszty Árpád, Pállik Béla, Réti István, Thorma János, Hollósy Simon), érdemes itt is hosszan elidőzni. Különleges, keleti hangulatot áraszt Wagner Sándor Alhambra című nagyméretű festménye, amely a Granadában (Dél-Spanyolország) található, mórok által emelt épületegyüttest ábrázolja.

Piaţa Victoriei/Győzelem tér 1, tel: 0265-267-629, http://palatul-culturii.ro
Nyitva: máj-aug kedd-péntek 9.00-17.30, szombat-vasárnap 9.00-15.30, szept-ápr kedd-péntek 9.00-16.00, szombat-vasárnap 9.00-14.30
Belépő: 14/6/3 lej