Krakkó főtere

Krakkó főtere

A 200×200 méteres, lenyűgözően szép főtér (Rynek Główny) Európa legnagyobb középkori eredetű köztere. A teret körülvevő épületek képe a 19. századi klasszicista átépítések eredményeképp alakult ki, de sok helyen a mai napig megfigyelhetőek gótikus és reneszánsz építészeti elemek. A főtér házai híres lengyel arisztokrata-, valamint gazdag lengyel, olasz, francia és más nemzetiségű kereskedőcsaládok otthonai voltak.

Posztócsarnok

A főtér közepén már a 14. században állt egy vásárcsarnok, ahol a távoli országokból érkező kereskedők árulták portékáikat, köztük a csarnok nevét adó posztót. A 16. század közepén tűzvészben elpusztult épületet Giovanni Maria Padovano itáliai építész tervei alapján – a kor divatjának megfelelően – reneszánsz stílusban építették újjá. Az épület tetején húzódó pártázatot, illetve az azt díszítő szatirikus arcokat feltehetően Santi Gucci, Báthory István udvari szobrásza készítette; az arcok közismert krakkói polgárokat figuráznak ki. A kétoldalt végigfutó neogótikus árkádsor viszonylag új, az 1870-es években történt rekonstrukció során építették. A Posztócsarnokban (Sukiennice) ma ajándéktárgyakat vásárolhatunk, egyebek mellett jellegzetes galíciai zsidó alakokat ábrázoló naiv faszobrokat. A belső falakat a legfontosabb lengyel városok címerei díszítik; a második világháború után a határváltozásra tekintettel a sort kiegészítették a Németországtól megkapott települések címereivel, ugyanakkor levették a Szovjetunióhoz csatolt lengyel városokét.

Történelmi képtár

A Posztócsarnok emeleti szintjén látható kiállítás (Galeria Sztuki) mindössze négy terme a 19. századi lengyel festészet legjavát mutatja be. A korszak művészei a lengyel nemzeti öntudat megerősítése céljából előszeretettel készítettek történelmi tablóképeket, különösen a két ellenséges szomszéd nép, a németek és az oroszok elleni történelmi sikerekről. Ilyen például Jan Matejkó Porosz tiszteletadás (Hołd Pruski) című festménye, amely a Német Lovagrend utolsó nagymesterét, Hohenzollern Albertet jeleníti meg, aki 1525-ben hűbéresküt tett Öreg Zsigmond lengyel király előtt, míg a Kościuszko Racławicénél (Kościuszko pod Racławicami) címet viselő képe az 1794-es orosz- és poroszellenes felkelés első nagy katonai győzelmét ábrázolja. Michał Stachowicz történelmi tablóképe azt a híres pillanatot rögzíti, amikor Tadeusz Kościuszko Krakkó főterén ünnepélyes esküvel elvállalja a felkelés vezetését (Przysięga Kościuszki). A képen jól láthatók a főtér máig megmaradt jellegzetes építményei, egykori formájukban.

Nagyon híres a fiatalon elhunyt szimbolista festő, Władysław Podkowiński Őrjöngés (Szał) című képe, amely a szenvedélyt egy habzó szájú lóba csimpaszkodó mezítelen nő alakjával jeleníti meg. Amikor a képet 1894-ben Varsóban kiállították, olyan erős kritika érte, hogy a festő szégyenében darabokra vagdalta saját művét (a képet később sikerült összerakni). Szintén figyelemre méltóak Jacek Malczewski szimbolista festő képei, keressük meg például egyik legszebb művét, az Elena halálát (Śmierć Ellenai). Végül itt találjuk Henryk Siemiradzkinak, a krakkói Nemzeti Múzeum alapítójának egyik legismertebb képét, a Néró fáklyáit (Pochodnie Nerona). A festményen az első keresztényeknek kegyetlen módon történő kivégzését készítik elő: a szurokba mártott embereket póznák tetejére erősítik, hogy azután meggyújtva, fáklyaként égessék el őket.

Noworolski kávéház

A Posztócsarnokban működő történelmi kávéház többek között arról nevezetes, hogy 1912-ben – a Jagelló Egyetem professzorai között elvegyülve – sokat üldögélt itt Vlagyimir Iljics Lenin. Az orosz forradalmár krakkói emigrációja alatt is folytatta az oroszországi munkások felkészítését a cári rendszer és a kapitalizmus megdöntésére, szorgalmasan bújta a krakkói könyvtárakat, és rendszeresen küldte cikkeit a Pravda számára. A kávéház szecessziós falfestményei közül főként az első terem különös formájú madarakat ábrázoló képei érdemelnek figyelmet.

Földalatti Történeti Múzeum

Krakkó főterének jelenleg talán legtöbb reklámot kapó látványossága a tér felszíne alatt, egy hatalmas földalatti labirintus formájában kialakított történeti múzeum (Podziemia Rynku). A 2010-ben megnyitott, Krakkó középkori történelmét bemutató kiállítás hipermodern, a tárgyi emlékekben gazdag, hagyományos múzeumok kedvelői számára könnyen csalódást okozhat. A múzeum bejárata Mária-templommal szemben, a Posztócsarnokból nyílik.

A 19. századi lengyel festészetet bemutató kiállítás
Tel: 012-433-5400, www.muzeum.krakow.pl
Nyitva: kedd-péntek 9.00-17.00, szombat 10.00-18.00, vasárnap 10.00-16.00
Belépő: 25/15 zl

Földalatti Történeti Múzeum
Tel: 012-426-5060, www.podziemiarynku.com
Nyitva: ápr-okt hétfő 10.00-20.00, kedd 10.00-16.00, szerda-vasárnap 10.00-22.00, nov-márc szerda-hétfő 10.00-20.00, kedd 10.00-16.00
Belépő: 24/20 zl