Az Árpád-vonal Kárpátalján

Az Árpád-vonal bunkerei, Alsószinevér

A második világháború alatt a magyar kormány egy feltételezett szovjet támadással szemben betongúlákból és bunkerekből álló, 600 kilométer hosszú védelmi vonalat épített ki a Keleti- és az Északkeleti-Kárpátok folyóvölgyeiben, Árpád-vonal (Linyija Arpada) néven. Az elképzelés szerint a betongúlákkal feltartóztatták volna az ellenség harci járműveit, miközben az erdei bunkerekben rejtőzködő katonák váratlan csapást mértek volna a szovjet csapatokra. A katonai objektumok alkalmazására azonban soha nem került sor, miután az előrenyomuló szovjetek – Románia átállásának köszönhetően – a Keleti-Kárpátokat megkerülve, Dél-Erdély irányából hatoltak be Magyarország területére. A történelem különös fintora, hogy ma Kárpátalján sorra tárják fel az „ezeréves magyar határ” védelmére szolgáló, egykori katonai objektumokat, és turisztikai látványosságként mutogatják a magyar és az ukrán kirándulók számára.

Alsószinevér

A leglátványosabb bunkerekre kitűnő példákat láthatunk Alsószinevértől (Szinevir) körülbelül két kilométerrel északi irányban, az országút bal oldalán, az erdőben. A különböző funkcióval rendelkező, vasbetonból és fából készült építményeket ösvényekkel kötötték össze, és az egyes objektumokat magyarázótáblákkal is ellátták. A bunkerekkel egyvonalban, az út jobb oldalán a betongúlákat is megfigyelhetjük. Az Árpád-vonal építményei látványosnak semmiképp sem mondhatók, hiszen épp az volt a cél, hogy az ellenség ne vegye észre őket, mégsem kell feltétlenül hadtörténésznek lenni ahhoz, hogy ennek a tragikus korszaknak a sokáig rejtve maradt emlékeit valaki érdekesnek találja.

Medvepark

Az Árpád-vonal után még további két kilométert kell megtennünk a Szinevéri-tó irányába, hogy egy népszerű medveparkhoz érjünk. Összesen 19 medve él a vadaspark területén, a kíváncsi turisták kedvéért az állatok egészen közel jönnek a kerítéshez.