A zágrábi székesegyház

Zágrábi székesegyház

A 105 méter magas harangtornyokkal büszkélkedő Mária mennybemenetele-székesegyház (Katedrala Marijina Uznesenja) Zágráb egyik emblematikus épülete, ahol lépten-nyomon magyar történelmi emlékekbe, Szent Lászlót és Szent Istvánt megörökítő műalkotásokba botlunk. A templom története egészen a Szent László által alapított zágrábi püspökség létrejöttéig, azaz 1091-ig nyúlik vissza. A Szent Istvánnak szentelt, eredetileg román stílusú templom a tatárjárás idején elpusztult, majd az újjáépített, később többször átalakított épület 1880-ban földrengés áldozata lett. Mai formáját, aprólékosan kidolgozott neogótikus stílusát (1902) a Horvátországban dolgozó, francia-német származású építésznek, Hermann Bollének köszönheti.

Zrínyi és Frangepán

A jobb oldali mellékhajó elején a költő, Zrínyi Miklós öccse, a Szigeti veszedelmet horvát nyelvre átültető Zrínyi Péter horvát bán (Petar Zrinski), valamint az egyik leghatalmasabb horvát főúr, Frangepán Ferenc Kristóf (Fran Krsto Frankopan) mellszobrait találjuk. Az egymással sógori kapcsolatban álló Zrínyi és Frangepán vezető szerepet játszottak a Habsburg-hatalom ellen az 1660-as években szerveződő Wesselényi-összeesküvésben, ami miatt Bécsújhelyen kivégezték őket. Holttestüket 1919 óta a zágrábi székesegyház kriptájában őrzik, emléküket Madarász Viktornak a budapesti Nemzeti Galériában látható híres festménye örökíti meg.

Szent István és Szent László

A középkori magyar történelem elevenedik meg az oltárasztal két oldalát díszítő ezüst domborműveken is: a bal oldali kép Szent Istvánt ábrázolja, amint felajánlja a Szent Koronát Máriának (Mária Horvátországnak is védőszentje), míg a jobb oldalin Szent László hálát mond Istennek a kunok fölött aratott győzelméért. Hasonló tematika jelenik meg a szentély színes üvegablakain is: a Mária megkoronázását ábrázoló középső ablaktól balra Szent István, jobbra pedig Szent László látható, ugyanezen jelenetek közepette.

Egyéb látnivalók

A szentély közepén állították fel a II. János Pál pápa által 1998-ban boldoggá avatott Alojzije Stepinac zágrábi érseknek az üvegszarkofágját. A hivatalát a második világháború éveiben betöltő Stepinac kezdetben támogatta a fasiszta usztasa mozgalmat, amely miatt a háború után hosszú évekig tartó börtönbüntetésre ítélték, majd végül 1960-ban megmérgezték. Ugyanakkor számos beszéde bizonyítja, hogy határozottan fellépett a rendszer áldozatainak, szerbeknek és zsidóknak a védelmében, és kifejezetten utasította a papokat arra, hogy adjanak menedéket az üldözöttek számára.

A két oldalhajóban külön-külön is érdemes végigsétálni: a 16. század elején készült stallumok a reneszánsz kort idézik fel, míg a márványból készült oltárok a barokk művészet legjavát képviselik. A főbejárat közelében, a jobb oldali mellékhajóban olvasható úgynevezett glagolita írásjelekkel megírt szöveg a horvátok keresztény vallásra történő áttérését meséli el. A cirill betűkhöz hasonlító ősi szláv írás 1941-ben, az első horvátok megkeresztelkedésének 1300-ik évfordulójára készült.

Kincstár

A bal oldali mellékhajóból megközelíthető kincstár olyan kuriózumokkal büszkélkedik, mint Szent László alkarcsontja és palástja (ez utóbbin a lovagkirály, valamint leánytestvére, Szép Ilona, Zvonimir horvát király felesége látható), Szent István koponyacsontját őrző, egyesek által Bernininek tulajdonított barokk ereklyetartó (1635), valamint egy 11. századból fennmaradt, elefántcsontból készült álomszép minioltár (plenarium). A legbizarrabb látnivalónak egy gyermek mumifikálódott holtteste számít, amely állítólag a betlehemi gyermekgyilkosság idejéből maradt fenn, és még II. András hozta magával a Szentföldről. Visszafelé csodáljuk meg az eredeti gótikus stílusát a mai napig őrző sekrestyét is, és vessünk egy pillantást Albrecht Dürernek a Golgotát (1495) ábrázoló oltárképére.

Kaptol 31, www.zg-nadbiskupija.hr
Kincstár tel: +385-91-595-6098, h-szo (előzetes bejelentkezés alapján)