A székelyderzsi unitárius templom
A székelyderzsi unitárius templom
A falu (Dârjiu) 13-15. században épült unitárius erődtemploma az egyik leglátványosabb, legérdekesebb látnivaló egész Székelyföldön, és a gelencei templomon kívül az egyetlen olyan székelyföldi műemlék, amely a Világörökség része. A Szászföld határán fekvő Székelyderzs évszázadokon keresztül erős szász hatás alatt állt, amely a mai napig érzékelhető a hagyományaihoz erősen ragaszkodó, meglehetősen zárt közösség életében.
Szent László-freskó
A templom 15. század elején készült freskója a Szent László-legenda egyik legszebb ábrázolása, amely a 2015-ben elvégzett felújításnak köszönhetően ismét eredeti színeiben ragyog. Ráadásul a derzsi freskón a lovagkirály és a kun vitéz küzdelmének teljes ciklusa fennmaradt, méghozzá valamennyi templom közül a legjobb állapotban. Részletgazdagsága miatt külön figyelmet érdemel az a jelenet, amelyen Szent László fojtogatja a kunt, miközben a szent király által a gonosz kun kezei közül megmentett lány egy baltával levágja a kun lábfejét. Figyeljük meg a király élethűen kidolgozott páncélzatát és a gonosz erő szimbólumait (a kun vitéz ruhája és lova sötét, szájából lángot lövell a fehér ruhás szent királyra). A ciklus végén a lány Szent László feje fölé hajol, ami egyesek szerint annak a jele, hogy a király és a leány között gyengéd szálak szövődnek.
Egyéb látnivalók a templomban
A szemközti falon Mihály arkangyal látható: jobb kezében dárdát tart, amellyel épp leszúrja a gonoszt megtestesítő sárkányt, míg bal kezében egy mérleget, amelynek serpenyőjében az ítéletre váró jók és rosszak méretnek meg. A mellette lévő képen Pál apostol alakja tűnik fel, amint a Jézussal való találkozás hatására megtér a damaszkuszi úton. Az őt kísérő egyik katona zászlaján az 1419-es évszám olvasható, innen tudjuk a kép készítésének idejét. A szentély diadalívén talált rovásírásos tégla egyik lehetséges megfejtése „Miklos dersi pap”. Érdemes egy pillantást vetni a bájos orgonára és a szentély boltozatának díszköveibe faragott groteszk arcokra is.
Falak és bástyák
Az erődtemplom külső falát a török időkben, a 16-17. században emelték védelmi célból, de mivel a falu magaslaton épült, a falat nem kellett olyan magasra emelni, mint a szász erődtemplomok esetében. A falon kettős kapukat építettek, így az első kapun átjutó, a két kapu között rekedt török vagy tatár harcosokat a belső ajtó feletti nyíláson át forró szurokkal önthették le. Érdekes formájú szuroköntő ablakok magának a templomépületnek a tetején körben is találhatók. Ha már ez sem segített, a templomból egészen a szomszéd faluig föld alatti alagúton menekülhettek el a falu lakói.
A falon belül lévő – családon belül öröklődő és el nem adható – tárolókban gabonát, míg a bástyákban, az ugyancsak öröklődő kampókon szalonnát és füstölt húst tároltak; ezt a középkori szokást a faluközösség a mai napig megtartotta. A falu lakói annyira ragaszkodnak a régi hagyományokhoz, hogy a generációkon keresztül fenntartott szigorú templomi ülésrendet is a mai napig őrzik.
Tel: 0744-557-659, www.1419.ro
Nyitva: júl-aug kedd-vasárnap 10.00-18.00, egyébként előzetes bejelentkezés szükséges
Belépő: 10/6 lej