A székelydályai református templom

A székelydályai református templom

Székelydályára (Daia) kavicsos út vezet, és maga a falu is elsőre meglepően elhagyatottnak tűnik, épp ezért váratlan meglepetésként hat az előttünk megnyíló református templom lenyűgöző szépsége, páratlan értékei.

Szentély

A templom legkülönlegesebb része az Árpád-kori hajóhoz a 16. század elején hozzáépített, közel azonos méretű szentély. A gótikus boltozat gyámköveit Székelyderzshez hasonlóan itt is groteszk arcok díszítik, azonban a legfőbb látnivalót itt a bordák között megfestett, zöldeskék színű freskók jelentik. A képek az itáliai reneszánsz jegyében születtek, tekergő-kanyargó növényi indákat, burjánzó virágkelyheket ábrázolnak, amelyek között egy-egy titokzatos arc bújik meg, már-már szürreális hatást keltve.

Címerek

Egyedülálló értéknek számít a minták közé festett nyolc történelmi címer: jobb oldalon az Árpád-házi királyok címere (fehér-piros sávok), Nagyszeben címere (korona két egymást keresztező karddal), a szászok címere (három fehér levél) és a szentély építéséhez támogatást nyújtó Barlabási Lénárd erdélyi alvajda címere (bölényfej), míg bal oldalon Segesvár (három kis vár) és Brassó (korona gyökérrel) címere, a régi székely címer (páncélt viselő kar karddal, a kardon egy medvefejjel), majd a szentély építésekor uralkodó II. Ulászló címere (Árpád-sáv, oroszlánok, korona). A szászokra és a szász városokra történő utalás a közeli Szászföld hatását jelzi, a reneszánsz képeket feltehetően szász mesterek készítették.

Hajó

Figyelmet érdemel a hajó különlegesen régi, 1630-ban készült kazettás mennyezete is. A kazetták között nincs két egyforma, főként népi virágmotívumok díszítik őket, de látható például kétfejű sas és repülő sárkány is. Erősen vonzzák a tekintetet a kazettás mennyezet alatt húzódó, virágmintákból álló frízek is. Figyeljük meg a hajó jobb oldalán a páncélba öltözött Szent Györgyöt, bal oldalán pedig a Szent László-legendát ábrázoló freskótöredékeket, ezek a 14. században készültek.