A belgrádi vár

A belgrádi vár

Az egykori nándorfehérvári vár, szerb nevén Kalemegdán-erőd (Beogradska Tvrđava) valamint az azt körbeölelő park a belgrádiak „Városligete”. A vár széléről felejthetetlen panoráma nyílik a Duna és Száva összefolyására, illetve a két folyó által körbeölelt Nagy Hadi-szigetre (Veliko ratno ostrvo). Magának a várnak a látványát legjobban a Száva túloldaláról, Új-Belgrád felől élvezhetjük, amely különösen az esti kivilágításban nagyon szép.

A stratégiai szempontból kitűnő helyen épült erődítmény a magyar, majd az osztrák hatalom kulcsfontosságú végvárának, az előrenyomuló törökök számára pedig a nyugat kapujának számított. Mindkét irányból számos ostromot kellett elszenvednie, melyek közül kiemelkedik a Hunyadi János által megvívott győztes csata, a nándorfehérvári diadal 1456-ban. Sokáig a középkori Belgrád lakóházait is magában foglaló vár pusztán védelmi erődítményként a 18. század eleje óta szolgál; az osztrákok ekkor vették körbe a kor legmodernebb várépítési elveinek megfelelően fülesbástyákkal és építették át úgynevezett Vauban-rendszerűvé. Miután a törökök 1867-ben kivonultak Belgrádból, az új szerb hatalom a vár területét és környékét parkosította, a háborúk ellenére megmaradt falak és bástyák közé emlékműveket, szobrokat állítottak, valamint múzeumokat és állatkertet létesítettek.

Felsővár

Az Óratoronnyal épp szemben, a Felsővár Duna felőli szélén találjuk a nándorfehérvári csata emlékét őrző, magyar feliratú Hunyadi-emlékkövet. A Felsővár északnyugati sarokbástyáján áll Ivan Meštrović horvát szobrászművész híres műve, az első világháborúnak emléket állító Győztes szobra (1928). A szobor közelében bújuk meg az úgynevezett „római kút” (Rimski Bunar), amely megtévesztő neve ellenére se nem római, se nem kút: az osztrákok fúrták a 18. század elején, vize pedig nem a mélyből fakad, hanem az esővizet gyűjti össze. Innen nem messze egy hidegháború idejéből fennmaradt bunkert (Vojni Bunker), azaz egy hatalmas földalatti alagútrendszert fedezhetünk fel, és betekintést kaphatunk az itt állomásozó katonák nem mindennapi életkörülményeibe. Ezt követően a Defterdar-kapun keresztül (a Hunyadi-kőtől balra) egy rövid kitérőt tehetünk az egykori lőporraktárban berendezett lapidáriumba. Itt helyezték el a Szerbia területén feltárt római sírköveket és szarkofágokat az első világháború után.

A Dizdar-torony környéke

Ha séta közben megéhezünk vagy megszomjazunk, a város egyik legszebb pontján, a Dizdar-torony közelében lévő Café Pizzeria Tvrđava teraszára üljünk ki (a torony melletti úgynevezett Despota-kapun menjünk keresztül, majd a következő kapu és egy híd után forduljunk balra). A pizzéria közelében induló lépcsősoron a vár két apró templomához ereszkedhetünk le. A Rózsa-templomot (Crkva Ružica) a törökök kivonulása után egy korábbi lőporraktárból alakították ki, míg a bizánci stílusú Szent Petka-kápolna (Kapela Svete Petke) 1938-ban épült a csodatévőnek tartott Szent Petka-forrás fölé. A forrással kapcsolatban a mai napig él a hiedelem, hogy kiválóan gyógyítja a meddőséget.

Hadtörténeti Múzeum

Az Alsóvár területén található a Hadtörténeti Múzeum (Vojni muzej), amelynek lenyűgözően gazdag kiállítása a római kortól egészen Jugoszlávia felbomlásáig vezeti végig a látogatókat. A kiállítás utolsó része a legmegrázóbb, ahol az 1990-es évek délszláv háborújának, illetve az 1999-es NATO-bombázásnak néhány emlékét gyűjtötték össze, láthatjuk például a lelőtt NATO-gépnek, az F117-es lopakodónak egy darabját.

Kalemegdán-erőd
tel: 011-262-0685, www.beogradskatvrdjava.co.rs
Hadtörténeti Múzeum
Tel: 011-334-3441, www.muzej.mod.gov.rs

Fotó felül: ©Predrag Mladenovic/Shutterstock.com