Belgrád, a Balkán kapuja

Belgrád, a Balkán kapuja

380 km/4 óra (Bp-től) 1 dinár = kb. 3 Ft (2020) +381 (Szerbia)
Sokakban a mai napig téves elképzelések élnek Belgrádról. Kevesen tudják például, hogy a város kávéházi teraszokkal teli utcáinak hamisítatlan mediterrán hangulata van, olyan érzés, mintha valamelyik dél-olasz vagy dél-francia nagyvárosban járnánk. A belgrádiak régen száműzték az egzotikus balkáni-török világot éppúgy, mint a szocialista Jugoszlávia ingerszegénységét, és ma már felszabadultan szívják magukba a nyugat kozmopolita levegőjét.
Nyugat és kelet határán

Belgrád kulturális sokszínűsége a múltjában gyökerezik: az évszázadokon át a szerb-magyar határon fekvő város valójában két világ, a nyugati kereszténységhez tartozó Magyarország, majd később a Habsburg Monarchia, illetve a török irányítás alatt álló ortodox Balkán találkozási pontján feküdt. Hunyadi katonáinak az 1456-os nándorfehérvári diadal során még sikerült megvédeniük az ekkoriban virágkorát élő várost, így csak évtizedekkel később, 1521-ben vált áldozatává a török expanziónak. A törökök magát Belgrádot – egy rövid, 18. század eleji osztrák időszak kivételével – három és fél évszázadon át uralták, amely súlyosan visszavetette a város fejlődését. Beszédes szám, hogy míg a török kor előtti, 15. századi Belgrádban még ötször annyian éltek, mint a korabeli Pesten (50, illetve 10 ezer fő), addig 1867-ben, város felszabadulásakor Pest lakossága már közel hétszerese volt a szerb fővárosénak (200, illetve 30 ezer).

Szemben az oszmán örökséggel

A belgrádiak a török kor építészeti emlékeit a felszabadulás után példátlan alapossággal tüntették el, a minarettekkel és dzsámikkal tarkított városban mindössze egyetlen mecsetet hagytak meg mementóként az utókor számára. A balkáni török építészet jellegzetességeit így ma már csak a 19. század első felében uralkodó, ekkoriban még csak korlátozott hatalommal rendelkező szerb fejedelem, Obranovics Milos, illetve felesége, Ljubica asszony udvarházaiban figyelhetjük meg. A 20. században hihetetlen sebességgel több mint egymilliósra duzzadt Belgrád igazi nagyváros lett, Isztambul és Athén után a Balkán-félsziget harmadik legnépesebb városa.

A modern Belgrád

A várostervezők legfőbb erénye, hogy a Duna és a Száva partjára sem épületeket, sem forgalmas autóutakat nem engedtek építeni, helyettük sétányokkal, kiépített kerékpárutakkal, vízparti teraszos bárokkal és a folyópart mentén ringatózó hajóéttermekkel őrizték meg a város nyugodt, laza hangulatát. Belgrád szerencsére elkerülte a 2000-es évek bevásárlóközpont-dömpingjét is: a sugárutak építészetileg ugyan szedett-vedettek, de az elegáns boltoknak, ízléses kirakatoknak, valamint a pezsgő utcai életnek köszönhetően az összhatás mégis rendkívül kulturált. Hagyományos látnivaló a nagy európai fővárosokhoz képest viszonylag kevés akad, ráadásul számos érdekes múzeum felújítás alatt áll, mindezt azonban bőven ellensúlyozza a rengeteg izgalmas vendéglő és szórakozóhely, az angolul kitűnően beszélő helybéliek kedvessége, és általában az a színes, kreatív világ, amellyel Európa keleti felén csak kevés helyen lehet találkozni.

Az 5 legjobb hely Belgrádban

Az 5 legjobb hely Belgrádban

Ez Belgrád „Váci utcája”, a remek hangulat és a kitűnő utcaművészek miatt többször is érdemes végigmenni rajta. A város két legjobb művészeti kiállítását szintén itt találjuk. Részletek

A Hunyadi-emlékkőtől a hidegháborús bunkerig számtalan történelmi emléket őrző vár egy teljes napra elegendő látnivalót kínál. Részletek

Az épület nagyszerű betekintést nyújt a 19. századi Belgrád még félig török hatás alatt álló életébe, balkáni-török lakberendezési kultúra szépségeibe. Részletek

A kiállítás a 70 évig fennálló Jugoszlávia életét tárja a látogatók elé, egyúttal kitűnően érzékelteti a Tito személyét övező, émelyítő kultuszt. Részletek

Ha a balkáni hangulatú kisvendéglők, az úgynevezett kafanák világát szeretnénk felfedezni, a Skadarlija negyed főutcájába, az ulica Skadarskán menjünk el vacsorázni. Részletek

1 Kneza Mihaila sétálóutca

Ez Belgrád „Váci utcája”, a remek hangulat és a kitűnő utcaművészek miatt többször is érdemes végigmenni rajta. A város két legjobb művészeti kiállítását szintén itt találjuk. Részletek

2 A vár

A Hunyadi-emlékkőtől a hidegháborús bunkerig számtalan történelmi emléket őrző vár egy teljes napra elegendő látnivalót kínál. Részletek

3 Milos fejedelem udvarháza

Az épület nagyszerű betekintést nyújt a 19. századi Belgrád még félig török hatás alatt álló életébe, balkáni-török lakberendezési kultúra szépségeibe. Részletek

4 Jugoszláv Történeti Múzeum

A kiállítás a 70 évig fennálló Jugoszlávia életét tárja a látogatók elé, egyúttal kitűnően érzékelteti a Tito személyét övező, émelyítő kultuszt. Részletek

5 Skadarlija

Ha a balkáni hangulatú kisvendéglők, az úgynevezett kafanák világát szeretnénk felfedezni, a Skadarlija negyed főutcájába, az ulica Skadarskán menjünk el vacsorázni. Részletek

Kapcsolódó cikkek

Végigjártuk Lemberg excentrikus éttermeit

Lemberg tele van hangulatosabbnál hangulatosabb, kicsit békebeli, kicsit alternatív, kicsit lengyeles vendéglőkkel, kocsmákkal, bárhová beülhetünk, a minőség nem szokott csalódást okozni. A legkreatívabb helyek ugyanahhoz a céghez, az úgynevezett !Fest-hez tartoznak, kevesen tettek annyit Lemberg kortárs arculatának kialakításáért, mint a … Tovább

Featured Post

Képgaléria