A 20. század elejének elegáns fürdővilágába repítenek vissza a Palicsi-tó (Palićko jezero) partján  érintetlenül fennmaradt patinás villaépületek és fürdőházak. A Szabadkától nyolc kilométerre fekvő üdülőhely szerencsére ma már nem csak a múltról szól: Palics ismét divatba jött, nyugodtan mondhatjuk újra virágkorát éli. Az épített környezet az utóbbi években újjászületett, az épületek előtt makulátlan gyepszőnyeg és virágágyasok húzódnak, a sétányokat pedig hófehér padok és kandeláberek szegélyezik.

A üdülőváros építészetét – a Komor Marcell és Jakab Dezső építészpárosnak köszönhetően – a magyaros szecesszió határozza meg. Az épületek közül kiemelkedik a rendezvényeknek helyet biztosító „Nagy Terasz”, vagy régi magyar nevén a Vigadó. Az úgynevezett Női-fürdő cölöpökön álló, csodaszép épületében adják Palics legfinomabb cappuccinóját, amit a tóra néző teraszon fogyaszthatunk el. Az épületek mögött egy szép sétapark húzódik, melynek túlsó oldalán áll a palicsi víztorony, egy szintén gazdagon díszített szecessziós fakapu társaságában. Sajnos a tó a rossz vízminőség miatt fürdésre egyelőre nem alkalmas, azonban a Női-fürdő mellett bérelhetünk kenut, evezős csónakot, vízibiciklit, illetve kerékpárt és bringóhintót is. A palicsi sétány vége felé, békebeli környezetben egy 19. század végi, rusztikus hangulatú halászcsárdát (Riblja Čarda) is találunk: a hatalmas adag halászlé első osztályú, a mákos baklava pedig ínycsiklandozó.