Az 1840-ben épült és 2017-ben mutatósan felújított gyulafehérvári zsinagóga Erdély legrégebbi és – barokk homlokzatának köszönhetően – az egyik legbájosabb zsidó temploma, első ránézésre a híres mádi zsinagógára emlékeztet. A gyulafehérvári hitközséget szintén a legrégebbinek tartják Erdélyben, története egészen Bethlen Gábor koráig nyúlik vissza, ráadásul a gyulafehérvári rabbi hosszú időn keresztül az erdélyi főrabbi címet is viselte. Különleges látnivaló a bejárattól jobbra eső „börtöncella”, ahová a vallási bűnöket elkövetőket zárták. Miután a városban már tíz zsidó sem él, a zsinagógát kulturális rendezvényekre használják, istentiszteletet csak akkor tartanak, ha zsidó csoport érkezik
Tel: 0744-790-410, 0787-678-894
Erdély egyik legmisztikusabb hangulatú zsinagógája Szalay Ferenc tervei alapján épült 1899-ben, azóta hűen őrzi eredeti, neoreneszánsz stílusát. A templom az ortodox híveket szolgálja, legszebb része a díszes, kazettás mennyezet és a középen látható bima, körülötte a négy „fáklyaszerűen” világító oszlopfővel. Ma már csak mindössze 16 zsidó él a városban, az ősök neveit azonban a padokon ma is elolvashatjuk. Az épületet a város használja koncertekre és kulturális rendezvényekre, takarítását pedig a szebeni német konzulátus vállalta magára. A gondnokot, egy kedves, református, magyar nénit a zsinagóga mögötti épületben találjuk, kérésre szívesen kinyitja az épületet.
Nyitva: hétfő-péntek 9.00-12.00
Belépő: 4 lej
A neológ zsinagóga épületét (1901) a legnagyobb magyar „zsinagógaépítő”, Baumhorn Lipót tervezte, a remekművön a klasszicizmus és a mór építészet formavilágát olvasztotta egybe a mester. Az épületek által szorosan körbevett, az utca vonalához képest beljebb álló zsinagógát kívülről vörös tégla borítja, amely szép kontrasztot alkot a letisztult, hófehérre meszelt belső falakkal. A legfeltűnőbb látnivalók a 2013-ben készült, élénkre festett üvegablakok, amelyeket azon izraeli városok címerei díszítik, ahol Romániából kivándorolt zsidók élnek. Az „Izrael Háza” (Beith Izrael) nevet viselő zsinagógát ma is a helyi zsidó közösség használja, az épület mellett a la carte kóser konyha is működik.
Tel: 0268-511-867, 0268-511-864 (kóser konyha)
Nyitva: hétfő-csütörtök 9.00-16.00, péntek 9.00-14.00
Belépő: 5 lej
A marosvásárhelyi zsinagóga a gyergyószentmiklósi mellett Székelyföld másik ma is működő zsinagógája (1901). Gärtner Jakab tervei alapján épült mór stílusban, az építész nevéhez a Monarchia számos városának zsinagógája fűződik. Marosvásárhelyen a második világháború előtt közel hatezer zsidó élt, így nem tűnik túlzásnak, hogy egy több mint 500 személyes zsinagógát építtettek maguknak. A templom sem a konzervatív beállítottságú ortodox, sem a reformok felé nyitott neológ irányzat mellett nem kötelezte el magát, hanem a kettő között átmenetet képező úgynevezett „status quo ante” zsinagógák közé tartozik.
Az arányaiban eltúlzott méretű rózsaablak, a két hagymasisakos torony és a nyolcszög alakú, szintén rózsaablakokkal díszített kupola a keleti világ mesés hangulatát hozzák el a székelyek fővárosába. A színesre – pirosra, kékre, zöldre – festett belső falak vidám hatást keltenek, ráadásul – az 1990-es évekbeli felújításoknak köszönhetően – az épület szépségét kifogástalan állapotban élvezhetjük. Bár ez az ortodox zsinagógákra jellemző, a zsinagóga középen itt is találunk egy négy világítótesttel szegélyezett bimát, ahonnan Mózes öt könyvét, a Tórát olvassák fel a hívek számára.
2018-ban a zsinagógától jobbra lévő a hitközség épületében múzeumot létesítettek, amely az egyik leggondolatébresztőbb kiállítás Székelyföldön. A zsidók egykori pezsgő gazdasági tevékenységét a főtér zsidó tulajdonban álló boltjait ábrázoló kép érzékelteti, a főtértől északra fekvő egykori zsidónegyedről készült maketten kialvó fények jelzik az 1944-ben elhurcoltakat, de a legmegrázóbb látnivaló az a közvetlenül a deportálás előtt készült fénykép, amely táncoló zsidó kislányokat ábrázol székely ruhában. Jelenleg kevesebb mint száz zsidót találunk a városban, az átlag életkor 85 év, télen a szombati imádságokra már nehezen jön össze a szabályok szerint szükséges tíz férfi. A hitközségen lehet kérni, hogy mutassák meg az épületet és a zsidó múzeumot.
Tel: 0265-261-810
Nyitva: hétfő-péntek 9.00-13.00
Belépő: zsinagóga 5 lej, zsinagóga és múzeum 8 lej
A századfordulón Nagyvárad egy virágzó zsidó közösségnek is otthont adott, amely gazdasági és kulturális erejénél fogva kiemelkedő szerepet játszott a város életében. Akkoriban a lakosság 23 százaléka volt zsidó vallású, és a városban tizenöt zsinagóga működött. … Tovább
