Teleki Téka

Teleki Téka, Marosvásárhely

Erdély egyik leghíresebb történelmi könyvtára, a Teleki Téka gróf Teleki Sámuel (1739-1822) erdélyi kancellár könyvgyűjteményéből alakult. Teleki hat évtizeden át egész Európában módszeresen és nagy hozzáértéssel vásárolta össze a nyomtatás kezdete óta megjelent legjelentősebb könyveket, köztük igazi ritkaságokat, ősnyomtatványokat is. A könyveihez szenvedélyesen ragaszkodó gróf utazásai során szekereken szállíttatta magával a számára legfontosabb műveket. Teleki Sámuel negyvenezer kötetes gyűjteményt halmozott fel, amelyet 1802-ben közkönyvtárként nyitott meg a nyilvánosság előtt, méghozzá a ma látható épületben. 1962-ben a Teleki Téka gyűjteményét egyesítették a marosvásárhelyi református kollégium 80 000 kötetből álló könyvtárával, amelyet a református kollégium tanárai gyűjtöttek össze 400 éven keresztül. A ma Teleki-Bolyai Könyvtárnak nevezett Teleki Téka állománya 230 ezer kötet körül van.

Nagyterem

A rendkívül bájos, klasszicista stílusú könyvtárterembe belépve szemben és hátul Teleki Sámuelt ábrázoló festmények tűnnek fel, míg a kétoldalt elhelyezett képek között a kor két másik nagy könyvtáralapítójának képe is megelevenedik: Battyhány Ignác katolikus püspök a gyulafehérvári Batthyáneumot, Bruckhental Sámuel erdélyi kormányzó pedig a nagyszebeni könyvtárat hozta létre (a Teleki Tékával együtt ez volt a három legfontosabb könyvgyűjtemény a korabeli Erdélyben). A szemben lévő két mellszoborban szintén Teleki Sámuelt és feleségét, Bethlen Zsuzsannát ismerhetjük fel, a kétoldalt felül lévő mellszobrok pedig ókori görög és római alakokat ábrázolnak.

A vitrinekben látható könyveket – az orvostudománytól a francia felvilágosodásig – tematikusan rendezték el, érdemes őket egyenként végigböngészni, sok közülük első, eredeti kiadás. A nyomdák nevei között feltűnnek a legnagyobb erdélyi műhelyek, mint például Heltai Gáspár kolozsvári nyomdája, a gyulafehérvári fejedelmi nyomda vagy a csíksomlyói ferences nyomda. Keressük meg Kőrösi Csoma Sándor tibeti-angol szótárát, Newton könyvét, benne Bolyai János jegyzeteivel, valamint a gyűjtemény legrégebbi, 14. századi darabját, a Koncz-kódexként ismert latin nyelvű bibliát, amelyben egy néhány sorból álló, 15. századi magyar nyelvű bejegyzés is szerepel. A könyvtár féltett kincsét, Apáczai Csere János Magyar Logikátska című művét páncélszekrényben őrzik, mert abból csak egyetlen példány létezik.

Bolyai múzeum és emlékmű

A könyvtár épületében berendezett, egyetlen teremből álló kiállítás szintén számtalan érdekességet, személyes tárgyat rejt magában. Elolvashatjuk például Bolyai János édesapjának írt, temesvári levelének másolatát, amelyben a sokat idézett mondat szerepel („A semmiből egy új, más világot teremtettem”), és megszemlélhetjük az elméletét tartalmazó Appendix eredeti kiadását (1832). Az édesapa által tervezett kályhák közül kettőt is megcsodálhatunk, illetve itt helyezték el Bolyai Farkas koponyáját és János koponyájának egy részletét. A múzeum közelében 2002-ben, János születésének 200. évfordulóján állították fel a világ egyetlen matematikai vonatkozású emlékművét, a Pszeudoszférá-t, amely Bolyai elméletét hivatott szemléltetni.

Str. Bolyai u. 17, tel: 0265-261-857, www. telekiteka.ro
Nyitva: kedd-péntek 10.00-18.00, szombat 10.00-16.00