Szent Vitus-székesegyház

Szent Vitus-székesegyház, Prága

A prágai vár harmadik várudvarán található érseki székesegyház (Katedrála sv. Víta) Prága legnagyobb temploma, a cseh királyok koronázásának helyszíne és temetkezési helye. Nevét a 303-ban, mindössze tizenhárom éves korában vértanúhalált halt Szent Vitusról kapta, akit a csehek saját védőszentjükként tisztelnek. A szenttől származó első relikviát, Szent Vitus karcsontját Szent Vencelnek sikerült megszerezni 929-ben, amelynek őrzésére a mai székesegyház helyén egy román stílusú rotundát építtetett.

A gótikát és a neogótikát szinte észrevehetetlenül ötvöző székesegyházat a 14. század közepén, IV. Károly idején kezdték el építeni, majd több évszázad szünet után 1860 és 1929 között sikerült befejezni. Az első szakaszban oroszlánszerepet vállaló Peter Parler gótikus építésztől a bal oldali mellékhajó harmadik üvegablakát készítő Alfons Mucha szecessziós művészig rengeteg kitűnő tehetség gazdagította tudásával az épületet.

Kilátótorony és aranykapu

A 96 méter magas déli toronyba összesen 287 lépcsőfok vezet fel, a lenyűgöző kilátás miatt mindenképp megéri az erőfeszítést. A toronytól jobbra lévő, Peter Parler által tervezett Aranykapun (Zlatá brána) az utolsó ítéletet ábrázoló mozaikkép tűnik fel: az ítélkező Jézus alakján kívül láthatjuk a koporsókból feltámadt halottakat, illetve a pokol tüzére ítélteket, a középső boltív két oldalán pedig IV. Károly és felesége is megjelenik.

Síremlékek

A cseh trón első Habsburg uralkodójának, a magyar történelemből is jól ismert I. Ferdinándnak (1526-64), valamint fiának és utódának, I. Miksának (1564-76), illetve feleségének, Jagelló Annának a közös, fehérmárvány síremlékét (1589) a hajó közepén, a főoltár előtt állították fel. A körbekerített szentély hátsó végében, félig a szentélybe benyúlva találjuk Szent Vitus síremlékét, míg a szentélytől jobbra Nepomuki Szent János ezüstből készült síremlékét fedezhetjük fel. Ez utóbbi, kissé túlburjánzó barokk mű (1736) Josef Emanuel Fischer von Erlach nagyhatású osztrák művész munkája.

A közeli kápolnában állították fel az egyik legnagyobb cseh király, II. Přzemysl Ottokár (1253-78) síremlékét, Peter Parler remekművét. Ottokár valóságos birodalmat épített fel: Csehországhoz tartozott Ausztria keleti fele, sőt az ország déli határa egészen az Adria-tenger partjáig terjedt. A királyt végül Rudolf osztrák hercegnek, a Habsburg család első jelentős alakjának sikerült legyőznie az 1278-as morvamezei csatában. Magyar emléket, pontosabban Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem földi maradványait rejti a kereszthajó utáni első baloldali kápolna, a Zsigmond-kápolna. A jobb oldali kereszthajó utáni harmadik, úgynevezett Szent Kereszt-kápolnából juthatunk le a királyi kriptába (Královská hrobka), ahol a legnagyobb cseh királyok, IV. Károly, IV. Vencel, Podjebrád György és II. Rudolf síremlékeit őrzik.

Vencel-kápolna

A templom tizenkilenc kápolnája közül a legszebb a Peter Parler által tervezett, féldrágakövekkel kirakott Vencel-kápolna. A jobb oldali kereszthajóból megközelíthető, Szent Vencel (921-935) eredeti sírhelye fölé emelt kápolnában őrzik a fejedelem 14. században készült síremlékét, míg a falán Szent Vencel életének jeleneteit ábrázoló falfestmények (1509) maradtak fenn.

A kápolnából megközelíthető koronázási ékszerek kamrájában őrzik az 1346-ban készített Szent Vencel-koronát, amellyel elsőként IV. Károlyt, majd utána a többi cseh királyt, beleértve a Habsburg uralkodókat is itt, a székesegyházban koronázták meg. Ferenc József nem koronáztatta meg magát, amely – az osztrák-cseh kiegyezés elmaradásával megtetézve – súlyosan sértette a csehek nemzeti érzését. A kamra ajtaját hét különböző kulccsal egyszerre lehet csak kinyitni, a kulcsokra a legfontosabb állami és egyházi főméltóságok vigyáznak. Turisták nem látogathatják, viszont a Vencel-korona másolatát a régi királyi palota történeti kiállításán meg lehet tekinteni.

Szent György-szobor

Egy másik magyar vonatkozású emlék a templom udvarán felállított Sárkányölő Szent György-szobor, amely ugyan csak másolat, de a régi királyi palota történeti kiállításán az eredetit is megnézhetjük. A gótikus remekmű Európa első teljes alakos lovasszobra, amelyet Kolozsvári Márton és György készített 1373-ben. A szobor egy másik másolata Kolozsváron, a Farkas utcai templom előtt látható.

Tel: 224-372-423, www.hrad.cz
Nyitva: ápr-okt hétfő-szombat 9.00-17.00, vasárnap 12.00-17.00, nov-márc hétfő-szombat 9.00-16.00, vasárnap 12.00-16.00

Fotó felül: ©Vlada Photo/Shutterstock.com