Szent Márk tér

Szent Márk tér, Zágráb

A középkori Zágráb, az úgynevezett polgárváros (Gradec) szívében lévő Szent Márk tér (Trg svetog Marka) a mai napig a horvát kormányzati élet központja. A horvát bánok, illetve Zágráb városának vezetői évszázadokon keresztül a tér közepén álló, aprócska Szent Márk-templomban tették le a hivatali esküjüket. Horvátországnak ezt a szimbolikus jelentőségű épületét a 13-14. században emelték, az eredetileg román-gótikus stílusú templom mai formáját az 1870-es évekbeli neogótikus átépítések során nyerte el. Ekkor készültek a Zsolnay-cserepekből kirakott, ragyogóan színes címerek is a templom tetején, amelyek közül a baloldali Horvátországnak, Szlavóniának és Dalmáciának a közös történelmi címere, míg a jobboldali Zágrábé.

Külön figyelmet érdemel a térre néző déli kapu, amely eredeti gótikus állapotában, a 14. századból maradt fenn. A kaput cseh mesterek készítették, a szoboralakok közül középen Jézust, Máriát, illetve Márkot (oroszlán) láthatjuk, két oldalt pedig a tizenkét apostolt. Az 1930-as években készült, a hajó falát beborító freskók horvát történelmi eseményeket és bibliai jeleneteket ábrázolnak. A szentélyben látható hatalmas feszület, a szentélytől balra lévő Piéta-szobor, illetve a jobbra látható, Máriát falusi asszonyként ábrázoló műalkotás mind Ivan Meštrović horvát szobrászművész keze munkáját dicsérik.

Ha a templommal szemben állunk, bal kéz felől láthatjuk a 19. század elején, a magyar származású Gyulay Ignác horvát bán idején épült báni palotát (banski dvori). A barokk épület egészen 1918-ig a horvát bánoknak volt a lakóhelye, egyebek mellett Jellasics is itt lakott, jelenleg pedig a horvát kormány végzi itt a munkáját. A palotában épp Franjo Tudjman horvát köztársasági elnök folytatott tárgyalásokat a jugoszláv vezetőkkel, amikor 1991. október 7-én a jugoszláv néphadsereg légiereje bombatámadást intézett az épület ellen (Tudjman és tárgyalópartnerei a támadást sértetlenül túlélték). A tér túloldalán áll a horvát országgyűlés, a szábor 20. század elején emelt épülete, amelynek erkélyéről a horvát állam két nagy „elszakadását” hirdettek ki: 1918-ban az Osztrák-Magyar Monarchiától, 1991-ben pedig Jugoszláviától.