Szecesszió Szabadkán

Szecesszió Szabadkán

Nagyvárad mellett a történelmi Magyarország leginkább egységes szecessziós városképe Szabadkán jött létre. Érdemes bebarangolni a belváros utcáit, és hosszan megcsodálni egy-egy különleges épület homlokzatát, a gyakran Zsolnay-kerámiából készített színes díszítéseket.

Városháza

A 20. század elején Szabadka (Subotica) a történelmi Magyarország harmadik legnagyobb városa volt, lakossága – bár nagy részük hajdanán a város környéki tanyákon élt – megközelítette a mai 100 ezer főt. Nem csoda, hogy a városvezetés egy igazi nagyvároshoz méltó, és – szakítva a barokk hagyományokkal – a kor legmodernebb építészeti irányzatát követő városházát építtetett. A Komor Marcell és a Jakab Dezső által tervezett, magyaros-szecessziós stílusú épület (1912) egész Szabadka városképét meghatározza, amelyért önmagában is megéri felkeresni a várost.

A Zsolnay-kerámiával fedett, belülről stilizált tulipán-, napraforgó és egyéb virágmotívumokkal „végighímzett” épület szíve a díszterem. Itt csodálhatjuk meg a Róth Miksa budapesti műhelyében készített színes üvegablakokat, amelyekhez a gödöllői művésztelephez tartozó Nagy Sándor rajzai szolgáltak alapul. Középen a történelmi Magyarország területén ma már ritkán ábrázolt két Habsburg uralkodó, Ferenc József és a magyar Szent Koronát viselő Mária Terézia alakja tűnik fel. Ez utóbbi ábrázolását az indokolja, hogy Szabadka a királynő uralkodásának idején, 1779-ben lett szabad királyi város, sokáig Maria Theresiopolisnak is nevezték. A kétoldalt látható ablakokon Árpád, illetve a legnagyobb magyar királyok, Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, Nagy Lajos és Mátyás, míg az egymással szemközti ablakokon Hunyadi, Werbőczy, Rákóczi, illetve Széchenyi, Deák és Kossuth alakjai kelnek életre.

Zsinagóga

Szabadka többi szecessziós épülete közül feltétlenül figyelmet érdelem a közelmúltban álomszépen felújított zsinagóga (1902). Szintén Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján épült, ennek a kupoláját is Zsolnay-cserepekkel fedték le és üvegablakait Róth Miksa műhelyében készítették. A zsinagógába belépve egy valódi „mézeskalácsházba” érkezünk, ahol szinte mindent beborítanak a népi növény- és virágmotívumok. A látvány igen jól kifejezi az akkoriban közel 4000 főt számláló szabadkai zsidó polgárság prosperitását, a magyar népi kultúrával és egyúttal a kor legmodernebbnek számító építészeti irányzatával, a szecesszióval való azonosulását. A történelmi Magyarország második legnagyobb, 1400 főre tervezett zsinagógáját egyébként eredetileg Szegedre szánták, de az ottani városvezetés inkább Baumhorn Lipót visszafogodtabb terveit fogadta el.

Raichle-palota

Szabadka legextravagánsabb szecessziós épülete a vasútállomás közelében lévő Raichle-palota, amelyet Raichle J. Ferenc szabadkai építész saját otthonának tervezett (1904). A Zsolnay-pirogránit elemekkel díszített, a közelmúltban igényesen felújított épület ma időszaki kiállításoknak ad otthont. A Raichle-palota udvarán a város legszebb teraszos vendéglője, a mediterrán hangulatú Boss Cafe Pizzeria fogadja a vendégeket.

Városháza
Trg Slobode, tel: 024-626-888

Zsinagóga
Trg Jakaba i Komora 6, tel: 0652-788-416, www.szabadkaizsinagoga.rs
Nyitva: kedd-péntek 10.00-18.00, szombat-vasárnap 10.00-14.00

Raichle-palota
Park Ferenca Rajhla 5.