Stephansdom

Stephansdom, Bécs

A bécsi érseki székesegyház a közép-európai gótika egyik leghíresebb alkotása, amely nevét az első keresztény vértanúról, az I. században élt Szent Istvánról kapta. A mai Stephansdom elődjére, a 12-13. században emelt román stílusú templomra ma már mindössze a bélletes főbejárat és a kaput közrefogó tömzsi tornyok emlékeztetnek. Az épületet később gótikus stílusban átépítették, belső berendezését pedig a 17-18. században – a kor szokásának megfelelően – barokkosították.

A templom látnivalói

A templomba belépve jobb kéz felől láthatjuk Bécs egyik legfontosabb magyar vonatkozású emlékét, a máriapócsi Mária-ikont. A görög katolikus kegyképet Lipót császár parancsára 1697-ben hozták Bécsbe, miután heteken át „könnyezni” látták (a ma Máriapócson látható oltárkép az eredetiről készült másolat, amely szintén több alkalommal „könnyezett”). A képnek csodatévő erőt tulajdonítanak, miután Savoyai Jenő herceg (1663-1736) éppen aznap aratott Zentánál a törökök felett végső győzelmet, amikor azt a Stephansdomban elhelyezték. A legnagyobb osztrák hadvezért a bejárattól balra eső úgynevezett Kereszt-kápolnában (Kreuzkapelle) temették el. E két látnivalón kívül a templombelső többi része csak belépőjeggyel látogatható.

A gazdagon faragott gótikus szószék oldalán négy egyházatya – Szent Ágoston, Szent Jeromos, Szent Gergely és Szent Ambrus – tekint le ránk, a lépcső alól pedig a mű alkotója, Anton Pilgram leselkedik ki egy képzeletbeli ablakon. Az 1647-ben készült barokk főoltár Szent István megkövezését ábrázolja Jeruzsálem falai előtt, az főoltár mögött látható színes üvegablakok pedig még nagyrészt a középkorból maradtak fenn. A barokk oltárok közül kitűnik a főoltártól balra, az oldalhajó végében álló, 1447-ben faragott bécsújhelyi gótikus szárnyasoltár (Wiener Neustädter Altar). A középen ülő Máriát egy-egy vértanúszent veszi közre: balra Szent Borbála, kezében a fogva tartásának helyére utaló toronnyal, míg jobbra Szent Katalin, a kivégzéséhez használt karddal. A főoltártól jobbra, szintén az oldalhajó végében a Német-római Birodalom első Habsburg családból származó császárának, III. Frigyesnek (1452-1493) hatalmas vörösmárvány szarkofágját láthatjuk, rajta a császár alakjával, koronázási díszruhában. Ő ellenében foglalta el Mátyás király Bécset 1485-ben, majd tartotta uralma alatt öt éven keresztül, Bécsben bekövetkezett haláláig.

Katakombák

A templom alatt egy többszintes földalatti pincerendszer húzódik, amelynek egy kisebb részét turistáknak is megmutatják (lejárat a bal oldali oldalhajóból, vezetéssel). A mai napig itt temetik el a bécsi püspököket, de itt találjuk a Bécset a 14. században felvirágoztató, a városban egyetemet alapító IV. Rudolf osztrák herceg szarkofágját is. Az egyik teremben, urnákban őrzik a Habsburg uralkodók belső szerveit, azonban Ferenc Józsefét már hiába keressük, az ő halálakor már nem élt ez a szokás. Hátborzongató látvány a 18. században temetőként szolgáló kamra, ahol a szétmállott fakoporsók alól kilátszanak a halottak csontjai (egészségügyi okokból ekkor már nem engedélyezték a városban a hagyományos temetkezést).

Tornyok

A mai napig befejezetlen, 68 méter magas északi toronyba (1511) a bal oldali oldalhajóból lifttel juthatunk fel. Itt őrzik Ausztria legnagyobb harangját, a több mint 20 tonna súlyú úgynevezett Pummerin-harangot. Az eredetileg a 18. század elején készült, török ágyúkból öntött harang a második világháború végén lezuhant és összetört, így a háború után újra kellett önteni. A torony tetejéről közelről is megcsodálhatjuk a több mint 200 ezer színes mázas cseréppel borított tetőzetet, rajta az osztrák és a bécsi címerrel. Érdekesség, hogy Mátyás király hódításának idején állítólag piros-fehér-zöld színű cserepekkel borították be a Stephansdomot.

Kívülről találjuk a bejáratát a város fölé emelkedő, 137 méter magas déli toronynak, amely elkészültekor, 1433-ban a világ második legmagasabb tornyának számított. A csipkézett díszítésű, a bécsiek által csak „Steffl”-nek becézett toronyból figyelték a városra két alkalommal – 1529-ben és 1683-ban – támadó török csapatokat.

Stephansplatz 3, tel: 01-51552-3054, www.stephanskirche.at
Nyitvatartás és belépőjegy
Templom: hétfő-szombat 9.00-11.30, 13.00-16.30, vasárnap 13.00-16.30, 5/2,50 euró
Tornyok: hétfő-vasárnap 9.00-17.30
Katakombák: hétfő-szombat 10.00-11.30, 13.30-16.30, vasárnap 13.30-16.30
Kombinált jegy (templom, katakombák, tornyok): 16,90/4,90 euró

Fotó felül: ©clearlens/Shutterstock.com