Barokk városkép

A reneszánsz kor végén, a barokk kor elején három nagyhatású hercegérsek, Wolf Dietrich von Raitenau (1587-1612), Markus Sittikus (1612-1619) és Paris von Lodron (1619-1653) teremtette meg Salzburg mai városképének alapjait. A középkori óváros apró utcáinak, épületeinek nagy részét lebontották, helyükre tágas tereket, különleges szépségű templomokat és a kereszténység szegénységkultuszához kevéssé illeszkedő, fényűző palotákat emeltek. A kitűnő művészi érzékkel megáldott salzburgi érsekek szerették volna a korabeli itáliai irányzatokat az Alpoktól északra is meggyökereztetni, és e feladat elvégzésére a kor legtehetségesebb építészeinek adtak megbízásokat. A hatalmas átalakításokra az érsekség virágkorában került sor, amikor a „fehér arany”, azaz a környékbeli sóbányák jövedelme, valamint a népre kivetett magas adók bőséges anyagi fedezetet biztosítottak. Később, a 18. századi érett barokk korában, elsősorban a kor két legnagyobb osztrák építészének, Johann Lukas von Hildebrandtnak és Johann Bernhard Fischer von Erlachnak köszönhetően alakult ki a mai, szinte teljesen egységes barokk városkép.

Egyházi állam

Kevesen tudják, hogy Salzburg valójában csak 1816 óta tartozik Ausztriához. Előtte a város és környéke a Német-római Birodalom egyik önálló tartományának számított, vezetői, a hercegérsekek pedig azonos rangon álltak a többi birodalmi herceggel. Más német tartományokkal ellentétben azonban Salzburg „egyházi államként” működött (hasonlóan Rómához), azaz a hercegérsekek egy személyben irányították az egyházi és a világi adminisztrációt. Az állam és egyház totális összefonódása következtében nem meglepő, hogy a liberális gondolatok messziről elkerülték a városállamot: a hatalom erőteljesen beleszólt a lakosság életébe, különösen vallási tekintetben, az ellenreformáció idején például több ezer embert űztek el Salzburgból. A hercegérsekek 1803-ban, a napóleoni háborúk idején veszítették el világi hatalmukat, pompás palotáikat pedig idővel városi intézmények, közgyűjtemények vették birtokba.

Polgári harmónia

A közvetlenül a német határon fekvő, 150 ezer lakosú város ma a polgári harmónia stabil szigete, tele elegáns üzletekkel, ékszerboltokkal, csillogó Mozartkugelt és faragott angyalkákat árusító ajándékboltokkal. Nyáron sokakat vonz az 1920 óta megrendezett Salzburgi Ünnepi Játékok, Európa legismertebb komolyzenei-, színházi- és operafesztiválja is. Elsőre meglepő lehet, hogy Salzburgot a 2010-es évekre teljesen elárasztották a kínai és japán turisták, akiket a különböző vendéglátóhelyeken jó eséllyel magyarok szolgálnak ki.

Fotó felül: ©canadastock/Shutterstock.com