A saját belső önigazgatással, iskolákkal, segélyszervezetekkel rendelkező prágai zsidóváros a 16. század folyamán alakult ki, lakosainak száma rövid időn belül elérte a tízezer főt. A folyamatos üldöztetésnek kitett prágai zsidók aranykorának II. Rudolf (1576-1612) uralkodása számított, aki védelme alá vette a zsidó közösséget, és széleskörű jogokat biztosított számukra. Prága a kabbalisztikus tudósok egyik központjának számított ekkoriban, munkájukat a misztikum felé vonzódó császár is nagyra becsülte.
Ebben az időben élt Prágában a nagyműveltségű tudós, a filozófiától a csillagászatig szinte mindennel foglalkozó Löw rabbi (1525-1609) vagy másik nevén Maharal, akit állítólag Rudolf is gyakran felkeresett titokban, hogy tanácsot kérjen tőle a jó kormányzáshoz. A rabbi neve az általa teremtett gólem miatt vált ismertté az utókor számára: a 19. században született legenda szerint a csodarabbi egy varázscédula segítségével életre keltett egy agyagból gyúrt embert, aki készséggel végrehajtotta valamennyi utasítását. Ugyancsak nagyon ismert személy volt ebben az időben Mordecai Maisel (1528-1601), Rudolf bankára, aki hosszú időn keresztül, nagy sikerrel vezette a prágai zsidóvárost.
II. József az 1781-es türelmi rendeletével szintén sokat tett a zsidók sokévszázados jogfosztottságának enyhítéséért, például megengedte nekik, hogy a zsidóváros falain kívül is letelepedhessenek, és nem kellett többet megkülönböztető jelzést hordaniuk, de a teljes polgári jogegyenlőségre 1867-ig várni kellett. A felvilágosult császár iránti hálából 1850-ben a városrész felvette a Josefstadt (Josefov) nevet. A gazdagabb zsidók közül ekkor már egyre többen költöztek el Prága új, polgári negyedeibe, míg a helyben maradt szegény, nagyrészt ortodox zsidók mellé a város leginkább leszakadt rétegei költöztek. Az 1890-es években a városvezetés – a tiltakozások ellenére – a lepusztult, egészségügyi szempontból is veszélyes városrész lebontása mellett döntött.
A zsidónegyedben ma öt zsinagógát és egy régi zsidó temetőt nézhetünk meg, a zsinagógák egy részében kiállításokat rendeztek be. A prágai zsidóság történelme iránt érdeklődőknek a 10-18. századig terjedő időszakot bemutató Maisel-zsinagógába (Maiselova synagoga) és a modern kor eseményeit ismertető Spanyol zsinagógába érdemes ellátogatniuk. A zsidó hagyományokról a Klausz-zsinagógában és a mellette lévő épületben láthatunk kitűnő kiállításokat. Ha kevés az időnk, a Régi-új zsinagóga, a Spanyol zsinagóga és zsidó temető mindenképp férjen bele a programba.
A 13. század végén – a hagyomány szerint a jeruzsálemi templom köveinek felhasználásával – épült régi-új zsinagóga (Staronová synagoga) Európa legrégibb, ma is működő zsinagógája, a prágai zsidók legfontosabb temploma. Szokatlan neve arra utal, hogy építésekor már létezett egy még régebbi zsinagóga Prágában, amelyhez képest ez újnak számított. A kéthajós, gótikus stílusú épület jelentőségét jól jelzi, hogy ugyanazok a mesterek dolgoztak rajta, mint akik a cseh királyok temetkezési helyeként szolgáló Szent Ágnes-kolostoron.
Az ortodox közösség által használt zsinagóga legfőbb látnivalói közé tartozik a vörös függöny által takart tóratartó szekrény, valamint a tóra felolvasására használt, gótikus kovácsoltvas ráccsal körbevett bima. A bima fölött keressük meg a zsidó közösség jogait megtestesítő zászlót, amelyen a prágai zsidók jelképe látható: a Dávid csillag, benne a középkorban viselt, kúp alakú „zsidó kalappal”.
A barokk óratornyáról felismerhető szomszédos saroképület az egykori zsidó városháza (Židovská radnice); a homlokzatán lévő zsidó óra héber betűkkel jelzi a számokat és visszafelé jár a mutatója. A tőle balra eső magas zsinagóga (Vysoka synagoga) épületében kitűnő judaica bolt működik.
A zsidó temető déli végében lévő zsinagóga (Pinkasova synagoga) az 1530-as években épült, ma a második világháború idején meggyilkolt közel 80 ezer cseh zsidó emlékhelyeként szolgál. A női galérián kiállított gyermekrajzokat a csehországi Theresienstadt (Terezín) koncentrációs táborában élő gyermekek készítették egy velük együtt raboskodó osztrák művésznő segítségével.
A temető túlsó végében lévő kora barokk stílusú Klausz-zsinagógában (Klausová synagoga) kiállítás működik, amelyen sokat megtudhatunk a zsidó vallásról és hagyományokról, különös tekintettel az ünnepekre. A mellette lévő, a temetkezési vállalat számára készült épületben (1906) a betegségekkel, a halállal és a temetéssel kapcsolatos szokásokról láthatunk egy közepesen érdekes tárlatot (Obřadní síň)
A mai formájában 1868 óta létező, mór stílusú épület (Španělská synagoga) a legdíszesebb valamennyi prágai zsinagóga közül, a falakat beborító apró növényi és geometriai motívumok részletgazdagsága lenyűgöző. Ebben a zsinagógában kapott helyet a prágai zsidóság történetét II. József 1781-es türelmi rendeletétől a holokausztig végigkísérő kitűnő kiállítás, amely olyan izgalmas témákat érint, mint az emancipáció, a cseh, illetve német irányba történő asszimiláció vagy a cionizmus. Az impozáns ezüstgyűjtemény kincsei közé tartoznak a tóratekercseket díszítő koronák és a tóra könnyebb olvasását szolgáló tóraolvasók (a tórát ugyanis nem szabad puszta kézzel megérinteni). A zsinagóga nevét onnan kapta, hogy az épület elődjét a Spanyolországból a 15. század végén idemenekült szefárd zsidók használták.
A temető (Starý židovský hřbitov) az egyik legmisztikusabb látnivaló Prágában, a középkori zsidóváros hangulatát itt lehet a legjobban felidézni. A legrégibb sírkő 1439-ből származik, míg az utolsó temetkezésre a 18. század végén került sor, mielőtt II. József betiltotta a városon belüli temetkezést. Az aprócska sírkert állítólag 12 ezer sírkövet rejt magában, amelyek egymás alatti rétegeket képeznek a föld mélyében. A díszes sírkövek között érdemes hosszan elidőzni, egyenként megkeresni a jellegzetes motívumokat, mint például a zsidóság egyik fő jelképét, a szülőfürtöt, az elhunyt nevére utaló oroszlánt vagy a származást kifejező kancsót (leviták) és az áldást osztó kezeket (kohoniták).
A temető leghíresebb halottjának a 16. században élt Löw csodarabbi számít, akinek kavicsokkal és apró kívánságcédulákkal teli sírját a sétaút végfelé, a fal melletti szakaszon kereshetjük meg. Kortársának, Mordecai Maiselnek reneszánsz sírját innen körülbelül tíz méterre, a visszafelé vezető út közelében találjuk.
Az 1906-ban épült, mór-szecessziós zsinagógát (Jeruzalémská synagoga, ápr-okt v-cs: 11.00-17.00) már a zsidónegyeden kívül, az Újvárosban találjuk. A zsidónegyedben lebontott zsinagógák helyett építették ezt az élénk színekben vibráló épületet, amelynek jellegzetessége a homlokzatába süllyesztett, Dávid-csillagot ábrázoló rózsaablak és a hajót kétoldalt szegélyező kétszintes árkádsor. A zsinagógát kezdetben jubileumi zsinagógának nevezték, mert építésével a zsidók körében oly népszerű Ferenc József uralkodásának 50. évfordulójáról akartak megemlékezni.
Prágát ma a világ legnépszerűbb fővárosai között tartják számon, ékszerdoboz hangulatú, idilli világa, izgalmas látnivalói évi hatmillió, főként angol, francia és amerikai látogatót vonzanak a városba. A szépen felújított városi palotákban elegáns kirakatok, drága … Tovább
