A városháza páratlan kilátást nyújtó gótikus tornya a 14. században épült, 70 méteres magasságával sokáig a legmagasabb építménynek számított Prágában. A torony tetejébe lifttel is feljuthatunk, visszafelé azonban érdemes gyalog lejönni, hogy séta közben megnézhessük a városháza történetéről szóló kiállítást.
Az egykori városháza öt egymás mellett álló, középkori lakóépület egybenyitásával alakult ki az évszázadok során, elegáns termeit a polgármesteri hivatal ma már csak fogadásokra használja. A torony mellett további fontos látnivalónak számít a 14. században épült, ma modern üvegablakokkal díszített Szűz Mária-kápolna; a tanácskozások előtt itt imádkoztak a városatyák. Eredeti gótikus állapotában maradt fenn a régi tanácsterem, reneszánsz növényi motívumokkal díszített kazettás mennyezettel, valamint Prága középkori (gótikus), Habsburg (barokk) és csehszlovák címereivel. A 20. század elején átépített ülésteremben a cseh akadémiai festészet nagy alakja, Václav Brožík két hatalmas tablóképe érdemel figyelmet: az egyik a konstanzi zsinat előtt álló Husz Jánost, a másik az itt, a városházán 1458-ban királlyá választott egyetlen huszita uralkodót, Podjebrád Györgyöt ábrázolja. A séta végén a labirintusszerű, gótikus pincerendszeren is végigvezetik a látogatókat.
A bonyolult, többfunkciós szerkezet laikusok számára nehezen követhető, a hozzáértők azonban az aktuális időn kívül a régi cseh időt, valamint a Nap és a Hold állását is le tudják olvasni róla. Az óra bal és jobb oldalán látható figurák a város középkori lakóira leselkedő veszélyeket jelenítik meg: a hiúságot (tükör), a kapzsiságot (pénzeszsák), a halált (csontváz) és a külső ellenséget (egy turbános török alakja). Az óra alatti kerek naptáron az év tizenkét hónapját a falusi életből vett jelenetekkel és zodiákus jelekkel ábrázolta egy 19. századi cseh művész. Az igazi szenzációnak azonban a tizenkét apostol számít, akiknek figurái reggel 9-től este 11-ig minden egész órában megjelennek a csillagászati óra feletti kis ablakokban; az esemény rövid ideig tart, de turisták tömegeit vonzza. Az óra szerkezetét és az apostolokat közelről is megfigyelhetjük a városházában szervezett séta során, akár működés közben is (érdemes a séta időpontját így kiválasztani) (Fotó: ©Bits And Splits/Shutterstock.com).
A kommunizmus idején leromlott fürdők egy részét az elmúlt években szépen felújították, egységesen sötétkék színű, „meseszerű” betűkkel megírt magyarázótáblákkal látták el őket, amelyekből sokat megtudhatunk a víz összetételéről és gyógyhatásáról. Gyakran előfordul, hogy szaunát is építenek a medencék mellé, amely után igazán jól esik a hideg ásványvízben megmártózni. A felújításokat sokszor fiatal önkéntesekből álló, jó hangulatú közösségekben, úgynevezett kalákákban végzik. Ilyenkor egy fürdő felújítását előre meghirdetik, és a résztvevők számára szállást, étkezést és munka után egyéb programokat is biztosítanak. Sajnos megfelelő gondozás hiányában gyakran előfordul, hogy a közelmúltban rendbe hozott fürdők néhány év alatt ismét az enyészetté válnak, miközben persze folyamatosan újítanak fel másokat. De nézzük csak, hol érdemes kezdeni a fürdőkkel való ismerkedést.
Az 1402 óta álló Károly-híd Európa egyik legrégibb és legismertebb hídja, a prágai városkép jellegzetes eleme. A Moldva (Vltava) folyón átívelő, 516 méter hosszú híd alapkövét maga IV. Károly tette le 1357-ben. Létrejöttét jónéhány misztikum lengi körbe, például az alapkőletétel megfelelő pillanatát a király környezetében élő tudósok percnyi pontosan előre kiszámították, a köveket összetartó cementhez pedig a korabeli hiedelemnek megfelelően tojást kevertek. Ma már nehéz elképzelni, de Prága legszebb sétaútján egészen 1965-ig autók is közlekedhettek.
A híd jellegzetes látványát a kétoldalt sorakozó harminc szobor adja, amelyek túlnyomó többsége a 17-18. század fordulóján készült barokk stílusban. A szenteket ábrázoló alakok kőből készültek, legtöbbjük azonban ma már másolat, mert az eredetiek nem állták ki az időjárás viszontagságait. Az egyetlen bronzból készült, mára „bezöldült” szobor (1683) az óváros felől érkezve jobb kéz felől, középtájon található, és Csehország védőszentjét, az ellenreformáció idején kultikus alakká emelt Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. A Nepomuki haláláról fennmaradt történet szerint a feleségére féltékeny IV. Vencel 1393-ben a Moldva folyóba vettette a papot, miután az nem volt hajlandó a legendás szépségű Zsófia királyné gyónási titkát felfedni. A hagyomány szerint a gyilkosság éjszakáján öt csillag jelent meg a folyó felett, erre utal a szobor fejét körülvevő öt apró csillag (Fotó: ©TTstudio/Shutterstock.com).
A prágai vár harmadik udvarán található érseki székesegyház Prága legnagyobb temploma, a cseh királyok koronázásának helyszíne és temetkezési helye. A gótikát és a neogótikát szinte észrevehetetlenül ötvöző templomot a 14. század közepén, IV. Károly idején kezdték el építeni, majd több évszázad szünet után 1860 és 1929 között sikerült befejezni.
A cseh trón első Habsburg uralkodójának, a magyar történelemből is jól ismert I. Ferdinándnak (1526-64), valamint fiának és utódának, I. Miksának (1564-76), illetve feleségének, Jagelló Annának a közös, fehérmárvány síremlékét (1589) a hajó közepén, a főoltár előtt állították fel. A körbekerített szentély hátsó végében, félig a szentélybe benyúlva találjuk a csehek védőszentjeként tisztelt, 303-ban vértanúhalált halt Szent Vitus síremlékét, míg a szentélytől jobbra Nepomuki Szent János ezüstből készült síremlékét fedezhetjük fel.
A közeli kápolnában állították fel az egyik legnagyobb cseh király, II. Přzemysl Ottokár (1253-78) síremlékét, Peter Parler remekművét. Ottokár valóságos birodalmat épített fel: Csehországhoz tartozott Ausztria keleti fele, sőt az ország déli határa egészen az Adria-tenger partjáig terjedt. A királyt végül Rudolf osztrák hercegnek, a Habsburg család első jelentős alakjának sikerült legyőznie az 1278-as morvamezei csatában. Magyar emléket, pontosabban Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem földi maradványait rejti a kereszthajó utáni első baloldali kápolna, a Zsigmond-kápolna. A jobb oldali kereszthajó utáni harmadik, úgynevezett Szent Kereszt-kápolnából juthatunk le a királyi kriptába (Královská hrobka) ahol a legnagyobb cseh királyok, IV. Károly, IV. Vencel, Podjebrád György és II. Rudolf síremlékeit őrzik.
A templom tizenkilenc kápolnája közül a legszebb a Peter Parler által tervezett, féldrágakövekkel kirakott Vencel-kápolna. A jobb oldali kereszthajóból megközelíthető, Szent Vencel (921-935) eredeti sírhelye fölé emelt kápolnában őrzik a fejedelem 14. században készült síremlékét, míg a falán Szent Vencel életének jeleneteit ábrázoló falfestmények (1509) maradtak fenn (Fotó: ©Travel Faery/Shutterstock.com).
A prágai vár kihagyhatatlan látnivalója a régi királyi palota (Starý královský palác), a város legódonabb hangulatú épülete. Késő gótikus – néhol már kora reneszánszba hajló – képét a 15. század végén nyerte el, a magyar történelemből is jól ismert, elsősorban Budán lakó II. Jagelló Ulászló uralkodásának idején. A cseh fejedelmek és királyok csak a 16. századig laktak az épületben, II. Miksától kezdve a Habsburgok már csak adminisztratív célokra, illetve ünnepségekre használták.
Az épület két legfontosabb terme az Ulászló idején épült, virágindaszerű boltozatos, reneszánsz ablakos Ulászló-terem (Vladislavský sál), ahol koronázási ünnepségeket, fogadásokat, lovagi tornákat rendeztek (ma itt kerül sor a köztársasági elnökök eskütételére). Innen nyílik a cseh rendek gyűlésterme, ahol a királyválasztásokat tartották, illetve ahol a rendek például az adók kivetéséről szavaztak. A lépcsőn megközelíthető emeleti termek falát a palotában dolgozó, magas rangú tisztviselők címerei díszítik.
A palotában helyet kapott, gazdag és informatív kiállítás az egyes királyok személyén keresztül, látványos makettek segítségével vezet végig a vár történetén. A kiállításon helyet kapott Sárkányölő Szent György-szobor Európa első teljes alakos lovasszobra, amelyet Kolozsvári Márton és György készített 1373-ben (másolatát a Szent Vitus-székesegyház udvarán, illetve Kolozsvárott láhatjuk) (Fotó: ©L F File/Shutterstock.com).
Prágában kivételesen gazdag komolyzenei kínálatra számíthatunk (www.pragueclassicalconcerts.com), a hivatalos hangversenytermek mellett a templomok nagy részét is koncertteremként használják, ahol Mozart, Vivaldi, Dvořák, Bach és más zeneszerzők műveivel tehetjük teljesebbé a prágai kirándulást. A koncertekre a Týn-templom bejárata előtt működő Via Musica jegyirodában (www.pragueticketoffice.com) vásárolhatunk jegyet.
A leglátványosabb koncerthelyszínek közé tartozik a Reprezentációs Ház szecessziós Smetana-terme (www.obecnidum.cz), a Rudolfinum neoreneszánsz Dvořák-terme (www.rudolfinum.cz), a Klementinum barokk Tükör-kápolnája (tel: 221-663-212), a barokk Szent Kelemen-székesegyház (http://clementinumconcerts.com), a barokk Szent Miklós-templom az óvárosban (www.koncertyvpraze.eu), a mór stílusú spanyol zsinagóga (www.bmart.cz) és a barokk Szent Miklós-templom a Kisoldalon (www.stnicholas.cz).
A temető az egyik legmisztikusabb látnivaló Prágában, a középkori zsidóváros hangulatát itt lehet a legjobban felidézni. A legrégibb sírkő 1439-ből származik, míg az utolsó temetkezésre a 18. század végén került sor, mielőtt II. József betiltotta a városon belüli temetkezést. Az aprócska sírkert állítólag 12 ezer sírkövet rejt magában, amelyek egymás alatti rétegeket képeznek a föld mélyében. A díszes sírkövek között érdemes hosszan elidőzni, egyenként megkeresni a jellegzetes motívumokat, mint például a zsidóság egyik fő jelképét, a szülőfürtöt, az elhunyt nevére utaló oroszlánt vagy a származást kifejező kancsót (leviták) és az áldást osztó kezeket (kohoniták).
A temető leghíresebb halottjának a 16. században élt Löw csodarabbi számít, akinek kavicsokkal és apró kívánságcédulákkal teli sírját a sétaút végfelé, a fal melletti szakaszon kereshetjük meg. Kortársának, Mordecai Maiselnek reneszánsz sírját innen körülbelül tíz méterre, a visszafelé vezető út közelében találjuk.
A szokatlanul nagyméretű, rendkívül puritán kápolna kultikus jelentőségű helyszín a huszitizmus történetében: 1402 és 1412 között e falak között tartotta nagyhatású prédikációit Husz János, itt születtek meg a reformáció előhírnökének tekintett huszita tanok. A kápolnát két egyházi reformokért küzdő prágai polgár alapította 1391-ben, azzal az akkoriban radikálisnak számító feltétellel, hogy latin helyett csak csehül lehessen prédikálni. 1945 után a huszitizmus iránt lelkesedő kommunista hatalom első intézkedései közé tartozott az időközben lakóházzá átalakított kápolna helyreállítása, amely azonban csak részben egyezik meg az eredetivel. A kápolnát ma a Cseh Műszaki Egyetem használja díszteremként.
A mai napig fennmaradt a szószék, ahonnan Husz a prédikációit tartotta, míg a jobb kéz felől eső falon egy eredeti, latin nyelvű írástöredék látható 1412-ből, amely Husz Jánosnak a katolikus egyházat ostorozó A hat tévelygésről („De sex erroribus”) című művéből származik. A szemközti falon szintén fennmaradt egy eredeti szövegtöredék 1417-ből, amely a husziták egyik fő követeléséről, a két szín alatti áldozásról szól (azaz, hogy a hívek a kenyér mellett bor formájában is magukhoz vehessék Jézust). Érdemes megnézni a huszitizmusról és a Betlehem-kápolna történetéről szóló kiállítást is.
Kevés olyan város van Európában, ahol a sörivás olyan mélyen gyökerezne a helyi kultúrában, mint Prágában, ezért néhány ismertebb helyet mindenképp érdemes útba ejteni. A polgári hangulatú U Pinkasů-t (http://upinkasu.com), Prága első – 1843 óta működő – pilzeni sörözőjét Alexander Dubčektől és Vaclav Haveltől a demokratikus Csehország egyik meghatározó politikusának számító Karel Schwarzenbergig fontos emberek tisztelték meg látogatásaikkal. A söröző kerthelyisége a Havas-Boldogasszony-templom gótikus falának árnyékában bújik meg. A nagy prágai „sörkomplexumok” közül a legismertebbek közé tartozik az óvárosban lévő, boltíves termekből álló U Vejvodů (www.restauraceuvejvodu.cz) és a központtól negyedórás sétára található, több mint 500 éves múltra visszatekintő U Fleků (https://ufleku.cz). Ez utóbbi a vacsora mellett kabaré hangulatú, zenés-táncos műsorral is szórakoztatja vendégeit.
Prága történelmi zsidónegyede ma már alig hasonlít egykori önmagára. Impozáns szecessziós házak, elegáns üzletek és éttermek fogadnak minket errefelé, a legendás zsidóváros emlékét már csak a zsinagógák és a temető idézi fel. A középkori házakat a 19. század … Tovább
