Házsongárdi temető

Házsongárdi temető, Kolozsvár

A legendás temető (Cimitirul Central) az évszázadok alatt valóságos erdélyi panteonná nőtte ki magát: vallási hovatartozástól függetlenül ide temetkeztek az Erdély életére legnagyobb hatást gyakorló tudósok és művészek, befolyásos erdélyi családok, híres emberek. Érdemes hosszan barangolni a domboldalra felkapaszkodó sírkert labirintusszerű ösvényein, elmerengeni a művészi szépségű síremlékek és családi kripták között, végigbetűzni az ősi feliratokat.

Itt találjuk a reformáció Kolozsvárának meghatározó alakjait, mint például a legendás nyomdászt, Misztótfalusi Kis Miklóst (1605-1702) és a kora legnagyobb pedagógiai szaktekintélyének számító Apáczai Csere Jánost (1625-1659) vagy a 19. századi Erdély tudományos életének nagyjai közül Brassai Sámuel polihisztort és a legjelentősebb erdélyi tudományos társaságot, az Erdélyi Múzeum-Egyesületet megalapító gróf Mikó Imrét. Természetesen a Házsongárdi temetőt választotta végső nyughelyéül a Kolozsváron született Bánffy Miklós író, a Trianon utáni Magyarország külügyminisztere, valamint a legismertebb erdélyi építész, Kós Károly is. Az egymásba érő síremlékek között könnyű eltévedni, legcélszerűbb a http://hazsongardalapitvany.ro honlap térképét használni.

Az 1585-ben, a várost tizedelő pestisjárvány áldozatai számára megnyitott sírkert a hagyomány szerint Európa első köztemetője volt. A legrégebbi síremlék, a felirat szerint „Nirw Iannos Fya Istok”, azaz „Nyírő János fia Istók” sírja az alapítás idejéből maradt fenn. A temető romantikus hangzású nevének eredetére több elmélet is létezik, a legvalószínűbb szerint a német Hasen Garten (nyulak kertje) kifejezésből származik. A 20. században történtek kísérletek a temető magyar jellegének visszaszorítására, de ezek szerencsére nem jártak átütő sikerrel.

Nyitva: mindennap ápr-nov közepe 8.00-21.00, nov közepe-márc 8.00-17.00