Collegium Maius

Collegium Maius, Krakkó

A Jagelló Egyetem (Uniwersytet Jagielloński) jóval többet jelent a lengyeleknek, mint egy átlagos felsőoktatási intézmény: évszázadok óta a szabad és független lengyel kultúra, oktatás és tudományos élet legfőbb szimbóluma, a lengyel nemzet egyik büszkesége. Az egyetem elődje, a Nagy Kázmér által 1364-ben alapított Krakkói Akadémia – a néhány évvel korábban alapított prágai után – Közép-Európa második egyeteme volt. Kázmér halála után hamar abbahagyta működését, azonban – Jagelló Ulászlónak és feleségének, Szent Hedvignek köszönhetően – már 1400-ban sikerült újraindítani az oktatást. Az egyetem virágkora a 15. század elejétől a 16. század közepéig tartott, a komoly európai hírnévnek köszönhetően a diákok közel fele ebben az időben külföldi volt. A több ezer magyar között találjuk például Bakócz Tamás esztergomi érseket, valamint a feudális magyar jogrendszer kodifikátorát, Werbőczi Istvánt (a diákok az ulica Bracka 5. alatt, a Bursa Hungarorumban laktak, az épületen emléktábla olvasható).

A Collegium Maius a Jagelló Egyetem legrégebbi épülete, amely évszázadokon át az egyetem központja volt. A második világháború után a 19. századi neogótikus kiegészítéseket eltávolították, és az eredeti – egészen pontosan a 15. század végi – gótikus formájában állították helyre. Az épületben ma már nem folyik oktatás, viszont itt rendezték be az egyetem legszebb termeit, történeti ereklyéit, művészeti gyűjteményét bemutató Egyetemi Múzeumot (Muzeum Uniwerzytecki). A kiállítás csak csoportosan látogatható, a rövidebb séta a könyvtártól a kincstáron keresztül az auláig tart (30 perc), míg a hosszú látogatás során a tudományos és a középkori művészeti kiállítást is megnézhetjük (60 perc).

A látogatást a gótikus hálóboltozatú könyvtárteremmel és a professzorok egykori ebédlőjével, a Stuba Communis-szal kezdjük, ez utóbbiban találjuk a Nagy Kázmérról készült legrégibb szobrot (1380). Az első kincstárterem „kincsei” között lelhető fel az egyetem három, 15. századi jogara és egy 1510-ből származó, rézből készült földgömb, amelyen a világon először van feltüntetve az amerikai kontinens. A második kincstárterem kuriózumai között keressük meg azt a tintásüveget, amelyet Európa első írott – természetesen Lengyelországban született – alkotmányának aláírásához használtak 1791-ben. A Kopernikusz-teremben vegyük észre az egyetem legismertebb diákja, Kopernikusz (1473-1543) által használt három réz csillagászati eszközt, mindhárom Budán készült, Mátyás király megrendelésére. A reneszánsz mennyezetű aulában fogadták régen a királyokat, ma pedig itt avatják az egyetem díszdoktorává az arra érdemeseket. A falakon függő több mint száz festmény lengyel uralkodókat (például Jagelló Ulászlót és Szent Hedviget), krakkói püspököket és az egyetem professzorait ábrázolja. Az aulából a Kopernikusz-terembe vezető ajtó fölött az egyetem jelmondata olvasható latinul: „Plus ratio quam vis” („Többet ésszel, mint erővel!”).

Az árkádos folyosóval körbevett belső udvaron naponta öt alkalommal (9.00, 11.00, 13.00, 15.00 és 17.00 órakor) látogatók tömegei gyűlnek össze, hogy megnézzék az órajátékot. Az óralap mögül zene kíséretében az egyetem életében kiemelkedő szerepet játszó személyek bújnak elő, például az alapító Szent Hedvig és Jagelló Ulászló, az egyetem egy-egy régi rektora és híres professzora.

Jagiellońska 15, tel: 012-663-1307, www.maius.uj.edu.pl
Nyitva: rövid túra ápr-okt hétfő, szerda, péntek 10.00-14.20, kedd, csütörtök 10.00-17.20, szombat 10.00-13.30, nov-márc hétfő-péntek 10.00-14.20, szombat 10.00-13.30; hosszú túra előzetes bejelentkezéssel hétfő-péntek 13.00 angol
Belépő: rövid túra 12/6 zl ; hosszú túra 16/12 zl