Ausztria

 

  • Terület: 83 878 km2
  • Lakosság: 8,7 millió
  • Főváros: Bécs (1,8 millió fő)
  • Hivatalos nyelv: német
  • Várható élettartam: 81,8 év
  • Egy főre eső GDP vásárlóerő paritáson: 49,8 ezer USD (magyar 29,4 ezer USD)
  • Vallási megoszlás: római katolikus (64 %), protestáns (4%), muszlim (4%),
    görögkeleti (2%)

Az osztrák identitás

A Monarchia összeomlásakor Ausztria elitje nagyrészt „birodalmi tudattal”, vidéki lakossága pedig leginkább „német tartományi” tudattal rendelkezett. A mai önálló osztrák identitás csak lépésről-lépésre, leginkább 1945 után alakult ki.
 
Köztársasági eszme
Az első világháború végi összeomlás valóságos sokként hatott az osztrák közvéleményre. Sokan a Habsburgokat és a Monarchiát tették felelőssé a háború pusztításaiért, ezért a társadalom egy jelentős részében komoly presztízse lett a frissen megalakult köztársaságnak.
 
A második világháborús "áldozat"
A két világháború között széleskörben elterjedt gondolat volt, hogy az új Ausztria önmagában életképtelen. Nagyrészt emiatt is üdvözölték az állami és egyházi vezetők Hitler 1938-as bevonulását, nem beszélve a lakosság egy jelentős részében tapasztalható üdvrivalgásokról. Az osztrákoknak a háború után sikerült kialakítani magukról a nácik „első áldozata” képet, amit a nemzetközi közvélemény is nagyrészt elfogadott. A hamis önkép következtében a háborús bűnökkel való szembenézés évtizedekig elmaradt.
 
Semlegesség
Nagyrészt az ügyes osztrák diplomáciának köszönhetően 1955-ben a négy megszálló nagyhatalom kivonta csapatait Ausztriából. A Belvedere palotában aláírt úgynevezett osztrák államszerződéssel helyreállították az ország szuverenitását, az osztrák parlament pedig még ugyanebben az évben - Svájc mintájára – az ország örökös semlegességéről szóló nyilatkozatot fogadott el. Az ország sorsa szempontjából igen szerencsés döntést a szovjetek könnyen támogatták, mert azt gondolták, hogy ily módon a nyugat-európai NATO országokat az Alpok vonalában el lehet szakítani egymástól. A semlegesség rövidesen az osztrák identitás alapkövévé vált, ezáltal lett végleg meghatározóvá az osztrák identitás a némettel szemben. A semlegesség óriási politikai tekintélyt adott Ausztriának a hidegháború idején, és az osztrák közvélemény túlnyomó többsége a mai napig szívesen azonosul vele.
 
Világra nyitottság
1955 után alakult ki a modern, a világra nyitott, a két szuperhatalom viaskodásán kívül maradó Ausztria képe, amely szívesen adott otthont az országok közti együttműködést megtestesítő ENSZ- és más nemzetközi szervezeteknek. A legismertebbek közül említést érdemel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség. Az elmúlt években Bécs vonzereje az üzleti és diplomáciai körökben még inkább felértékelődött azáltal, hogy az osztrák fővárost több felmérés is a világ legélhetőbb városának hozta ki.
 
A szabad világ kapuja
A hidegháború idején Ausztriát északi, keleti és déli irányból nagyrészt vasfüggönnyel elzárt, kommunista országok vették körbe, az ott élő emberek Bécset a szabad világ kapujának tekintették.
 
Az üldözöttek menedékhelye
Ausztria az 1956-os magyar forradalom, az 1968-os csehszlovák felkelés és az 1990-es évek délszláv háborúja idején is vezető szerepet vállalt a menekültek fogadásában, nem beszélve a 2015-ös menekültválságról. Az üldözöttek segítése szintén fontos részévé vált az osztrák identitásnak.
 

Politika

A hidegháború idején Ausztriát a politikai stabilitás, a békés építkezés jellemezte, az ország sokat profitált a semleges státuszból. A vasfüggöny 1989-es lebontását követően az országnak új kihívásokkal kellett szembenéznie: a korábban hermetikusan elzárt keleti országokból hamarosan megérkeztek a magyar, szlovák és román munkavállalók, tömegesen érkeztek délszláv, majd ázsiai menekültek, és mindezzel párhuzamosan a belpolitikában előretörtek a szélsőjobboldali erők.
 
Politikai rendszer
Ausztria Németországhoz hasonlóan szövetségi állam, azaz az országot alkotó kilenc tartomány (Bécs, Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria, Stájerország, Karintia, Salzburg, Tirol, Vorarlberg, Burgenland) kiterjedt önkormányzatisággal, saját parlamenttel és kormánnyal rendelkezik. A kétkamarás osztrák parlament alsóháza a képviselőkből álló úgynevezett Nemzeti Tanács, míg a felsőház a tartományi parlamentek delegáltjaiból álló, 61 tagból álló Szövetségi Tanács. A köztársasági elnököt formális hatalma ellenére a szavazók közvetlenül választják. A végrehajtó hatalmat gyakorló kormányfőt Ausztriában kancellárnak nevezik.
 
1945 és 2000 között
A 20. század második felében a két nagy történelmi párt, a balközép Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP) uralta a politika porondot, a korszak nagyobb részében úgynevezett nagykoalícióban kormányozták Ausztriát. Az SPÖ és az ÖVP politikusai világszerte irigyelt gazdasági jólétet, szociális biztonságot teremtettek Ausztriában. Hatalomgyakorlásukra jellemző volt, hogy – az egymással versengő, egymást ellenőrző hatalom és ellenzék logikája helyett – szinte minden kérdésben társadalmi konszenzusra törekedtek, a hatalmi pozíciókat pedig módszeresen felosztották egymás között. A korszak két kiemelkedő politikusa szociáldemokrata vezetők voltak: a jóléti államot megteremtő Bruno Kreisky (1970-1983), valamint a vasfüggöny lebontásának és az ország EU-s csatlakozásának idején kormányzó Franz Vranitzky (1986-1997).
 
Európai integráció
Ausztria 1995-ban csatlakozott az Európai Unióhoz, majd az EU 2004-es bővítését követően a tőle keletre fekvő országokkal is helyre álltak az évszázados múltra visszatekintő gazdasági kapcsolatok. Ausztria 1997-ben belépett a schengeni zónába, 2002-ben bevezették az eurót, majd 2011-ben megnyitotta munkaerőpiacot a kelet-európai uniós országok munkavállalói előtt. Ausztriában dolgozó magyarok száma jelenleg megközelíti a 100 ezer főt.
 
Jörg Haider
A sok évtizedes belpolitikai gyakorlatot az 1999-es választásokon a második helyen végzett (27 százalék), Jörg Haider vezette szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kavarta fel. Az Európai Unió vezető politikusainak tiltakozása, sőt kezdetben politikai bojkottja ellenére az ÖVP az FPÖ-vel egészen 2007-ig kormányzott együtt Wolfgang Schüssel kancellár vezetése alatt. Ausztriában megtört a második világháború óta fennálló, a szélsőjobboldali pártoknak az államhatalomtól való távoltartásáról szóló európai konszenzus. Az antiszemita és náci nézetekkel szimpatizáló Jörg Haider politikai karrierjének végül egy halálos kimenetelű autóbaleset vetett véget 2008-ban.
 
2015-ös menekültválság
Ausztriában 2015-ben 90 ezer menedékkérelmet fogadtak be, a lakosság arányában többet, mint Svédországban vagy Németországban. A menekülteket az állami és egyházi vezetők, valamint a társadalom nagy része őszinte lelkesedéssel fogadta, azonban a súlyos tehervállalás következtében rövidesen sokan megkérdőjelezték az osztrák menekültpolitika helyességét.
 
Az első zöld elnök
A 2016-os köztársasági elnök választáson a baloldali, demokratikus erők egy zöldpárti politikus, az akkor 72 éves Alexander Van der Bellen mögött sorakoztak fel, aki a szavazatok közel 54 százalékával nyerte meg a választásokat a második fordulóban versenyben maradt szabadságpárti jelölttel szemben. Alexander Van der Bellen a világ első közvetlenül megválasztott köztársasági elnöke, aki egy zöld párt színeiben indult (magának a zöld pártnak a támogatottsága egyébként jelenleg mindössze négy százalék Ausztriában).
 
Sebastian Kurz
A 2017-es parlamenti választások eredményeképp az ÖVP ambiciózus elnöke és külügyminisztere, Sebastian Kurz lett a kancellár, aki „Új Néppárt” néven újra avanzsált pártjával a szavazatok 31 százalékot szerezte meg. Kurz a menekültellenes retorikája miatt időközben újra megerősödött (26 százalék), ezúttal Heinz-Christian Strache által vezetett FPÖ-vel kötött koalíciót. A megválasztásakor mindössze 31 éves, sokak szerint rendkívül tehetséges Kurz a világ legfiatalabb miniszterelnökének számít. A kampányban elhangzott egyszerű, határozott kijelentéseivel, az osztrákokat az illegális bevándorlóktól megvédő ígéreteivel sok szabadságpárti szavazót is meg tudott szólítani. Az európai populistákhoz való hasonlóság főként a menekültpolitikájára terjed ki, más kérdésekben a Macron-féle új, liberális politikusnemzedékhez szokták hasonlítani. Kurz például megszavazta magyar jogállamiság helyzetéről szóló Sargentini-jelentést és befogadta a Budapestről távozni kényszerülő CEU-t.
 
Demokrácia-index
A jobboldali-szélsőjobboldali kormányzás ellenére Ausztria demokrácia-indexe a demokrácia helyzetét a világ valamennyi országában évről évre megvizsgáló Freedom House 2018-as jelentése szerint az egyik legmagasabb a világon, 100 pontból 94-et kapott.
 

Gazdaság

Kutatás-fejlesztésre költött eurómilliárdok, magas állami szerepvállalás, megújuló energia és biogazdálkodás jellemzi a leginkább a 2010-es évek osztrák gazdaságát.
 
Ausztria helye a világban
Ausztria 2017-ben az Európai Unió 10. legjelentősebb gazdaságának számított, Magyarország, Szlovákia és Románia együttvéve teszik csak ki az osztrák nemzetgazdaság teljesítményét. Az egy főre eső GDP tekintetében Ausztria tekintélyes helyet vívott ki magának: a világban a 14., az Európai Unióban pedig a 6. helyen áll.
 
A siker titka
A gazdasági sikerek legfőbb okának sokan a kutatás-fejlesztésre fordított magas összegeket tartják. A GDP 3,1 százaléka az egyik legmagasabb arány az Európai Unióban, e tekintetben csak Svédország előzi meg Ausztriát (Magyarországon ez a szám 1,3 százalék). Fontos, hogy a tudatos kormányzati politikának köszönhetően kiemelkedően magas a kis- és középvállalkozások aránya, amelyek sokoldalú, könnyen alkalmazkodó gazdaság működtetését teszik lehetővé. Ugyanakkor az osztrák cégek jól profitáltak a fejletlenebb, alacsonyabb bérköltségű kelet-közép-európai piacok megnyitásából is. Végül komoly bevételekhez juttatják az osztrákokat a gazdag történelmi örökség és az alpesi síközpontok miatt idelátogató turisták, hiszen Ausztria – Spanyolország, Olaszország, Franciaország és az Egyesült Királyság után – az ötödik legnépszerű úti célnak számít Európában.
 
Az állami újraelosztás közel 50 százalékos aránya a legmagasabbak közé tartozik Európában, ez azonban úgy tűnik nem akadálya a növekedésnek. Az állami vállalatok aránya a hidegháború idején nyugat-európai mércével mérve magasnak számított, de az 1990-es években itt is számos céget privatizáltak. A foglalkoztatási ráta jelenleg 73 százalék, a munkanélküliség aránya 4,8 százalék, mindkét adat kedvezőbb az európai uniós átlagnál.
 
Környezetvédelem
Ausztria energiafogyasztásában a megújuló energia aránya Svédország, Finnország és Lettország után a legmagasabb Európában, 33 százalék. A kitűnő eredmény elsősorban a hegyi folyók által működtetett számtalan vízierőműnek köszönhető, vízienergia tekintetében az osztrákok nagy múltra visszatekintő, komoly szakértelemmel rendelkeznek. Jelentős szerepet játszik még a szélenergia, Burgenland elektromos áram fogyasztását például – Európában elsőként teljes egészében – szélerőművek biztosítják. Az osztrákok az atomerőműveket 1978-ban népszavazáson tiltották be; az állam azóta is ellenzi az atomenergiát, 2018-ban még a paksi atomerőmű bővítését is megtámadták az Európai Bíróság előtt. A mezőgazdaságban a családi gazdaságok a jellemzők. A biogazdálkodások aránya 21 százalék, ez Európában a legmagasabb (Magyarországon e tekintetben 3,5 százaléknál tartunk).
 

Népesség, nyelvek

Ausztria, de különösen Bécs évszázadok óta a különböző nyelvű és vallású emberek olvasztótégelye. Az erős osztrák gazdaság, a stabil kulturális identitás és az összességében toleráns társadalmi közeg ma is kedvezően hat a bevándorlók integrációjára.
 
Bevándorlás
Kelet-Közép-Európa országaival ellentétben Ausztria népessége folyamatosan növekszik, azonban ez kizárólag a bevándorlásnak köszönhető. A lakosság körülbelül 20 százaléka, tehát minden ötödik ember nem Ausztriában született, Bécsben ez az arány 35 százalék. A bevándorlóknak körülbelül a fele más EU-s országból érkezik, jelenleg leginkább Romániából, Magyarországról és Németországból, míg az Európán kívüliek főként Szíriából és Afganisztánból. A termékenységi ráta hasonló a magyarhoz, 1,5 körül van.
 
Nyelvek
Az angolul beszélők aránya 62 százalék, amely Európában erős középmezőnynek számít, Hollandiában ez a szám 71 százalék, Magyarországon 20 százalék. A német után a legtöbb anyanyelvként beszélt nyelv a szerb (2,4 százalék) és a török (2,3 százalék).