Pozsony, a koronázóváros

A magyar határtól alig néhány kilométerre fekvő Pozsony gazdag történelmi múltjának, elbűvölően szép óvárosának és remek vendéglőinek, kávéházainak köszönhetően tökéletes helyszín egy hosszú hétvégére.  A szórakozni vágyó baráti társaságok, a történelmi és kulturális emlékek szerelmesei és a romantikus városi sétákra vágyók egyformán jól érezhetik magukat Pozsonyban.
 
A közel félmilliós szlovák főváros óvárosát akár „kicsi Prágának” is nevezhetnénk:  a cseh fővároshoz hasonlóan, itt is jó ízléssel felújított barokk és klasszicista épületek, díszburkolattal borított sétálóutcák, csinos üzletportálok és díszes kandeláberek idézik fel a város múltjának hangulatát.  A belváros utcáin szinte összefüggő sorokat alkotnak a nyugati színvonalú – és bécsi árakkal dolgozó – éttermek, valamint a modern és a nosztalgikus hangulatú kávézók hívogató teraszai.
 
A város a magyar történelemben évszázadokon át kiemelkedő szerepet játszott:  a mohácsi csatavesztés után Pozsony lett a Habsburg irányítás alá került országrész fővárosa, és ezt a státuszát egészen 1848-ig megőrizte.  A Szent Márton-dómban koronázták meg a magyar királyokat, a belváros egyik épületében tartotta üléseit a magyar országgyűlés, és a pozsonyi várban őrizték a Szent Koronát.  Mivel a kormányhivatalok Pozsonyban és a közeli Bécsben működtek, a Pálffyaktól az Esterházyakig számos főúr és gazdag polgár építtetett magának díszes palotát a városban.  Pozsony virágkora a 18. század elejétől a 19. század közepéig tartott, lényegében ekkor alakult ki az óváros mai arculata.
 
Csehszlovákia megalakulása után, különösen a szocializmus évtizedeiben a város lakossága többszörösére duzzadt, az eredetileg magyar-német városból szlovák lett, de a belváros emlékei nagyrészt érintetlenek maradtak.  Az óváros körüli városrészekre a régi épületek, a szocreál alkotások és az 1990-es évek meglehetősen igénytelen építészetének kaotikus keveréke jellemző, erős kontrasztot alkotva az óváros idilli világával.
 
Pozsony mindig is szoros gazdasági és kulturális kapcsolatban élt a tőle alig 70 kilométerre fekvő Béccsel.  A kommunizmus idején a két várost szögesdrót választotta el egymástól, szerencsére azonban mára helyreálltak az évszázados kapcsolatok, és egyre inkább kiegyenlítődnek a korábbi évtizedekben elmélyült különbségek is.  Kevesen tudják, hogy Pozsony környéke 2017-ben az Európai Unió harmadik leggazdagabb régiójának számított, amit jelentős részben a fejlett ipari parkjainak, különösen az autóipar igen jelentős pozsonyi beruházásainak köszönhet.

   

KAPCSOLÓDÓ KÖNYVEK