Marosszék: szecesszió és modernség

Marosszék központja, Marosvásárhely nemcsak Székelyföld történelmi „fővárosa”, hanem egyúttal az egyetlen igazi nagyváros Erdélynek ebben a sarkában.  Modern ipari parkok és bevásárlóközpontok gyűrűjében itt él Erdély legnagyobb magyar közössége, itt őrzik a magyar kulturális és tudományos élet számos emlékét, egyedülálló alkotását.  Marosvásárhely emellett kitűnő éttermekkel, kávézókkal és üzletekkel nyűgözi le látogatóit, a városnéző séta közben érdemes minél többet kipróbálni közülük.  A turistaélet fáradalmait Szovátán, a Medve-tó partján pihenhetjük ki, ha pedig további szellemi táplálékot szeretnénk, Marosszék történelmi kastélyait, különleges templomait is felkutathatjuk.
 
Marosszék látnivalóinak legtöbbje természetesen Marosvásárhelyen található, a város olyan nagyszerű dolgokkal büszkélkedhet, mint a magyaros szecessziós stílusban megálmodott Kultúrpalota, a legendás Teleki Téka könyvritkaságai, Erdély egyik legpompásabb zsinagógája, valamint a legnagyobb magyar matematikus, Bolyai János munkásságát felidéző emlékek.  Az egyik marosszéki településen, Erdőszentgyörgyön született a jelenleg uralkodó Erzsébet angol királynő ükanyja, Rhédey Claudia grófnő, ettől nem messze található a tragikus sorsú, vízzel elárasztott szombatos falu, Bözödújfalu, de a legtöbben talán a föld mélyén húzódó hatalmas sókészletéről elnevezett Sóvidékről hallottak.  A területnek az északi része tartozik Marosszékhez, itt található a festői fekvésű, nagyrészt ma is békebeli villákból álló Szováta és a sokakat a Holt-tengerre emlékeztető, sós vizű Medve-tó (a parajdi sóbányát magában foglaló déli rész már átnyúlik Udvarhelyszék területére).  Végül Marosvásárhelytől északra, a Maros völgyében impozáns főúri kastélyokat látogathatunk végig, így a Teleki család barokk stílusban épült sáromberki és gernyeszegi kastélyait, illetve a Kemény család marosvécsi reneszánsz kastélyát.  Noha Sáromberke és az attól északra fekvő területek már nem tartoznak a történelmi Székelyföldhöz, közelségük miatt sokan felkeresik ezeket a nagy múltú főúri rezidenciákat.
 
A székely székek közül Marosszéken találkozhatunk a legtöbb románnal, a 150 ezer magyar mellett körülbelül 100 ezer román anyanyelvű lakos él errefelé.  A Ceauşescu-időszakban Marosvásárhelyen különösen erősen folyt a román nemzetiségű új lakosok betelepítése, amely komoly ellentéteket szült a város lakói között.  A románok aránya Marosvásárhelyen az ezredforduló körül múlta felül először a magyarokét, és úgy tűnik, a tendencia ma is folytatódik.  Az 1990-ben kitört etnikai zavargások, a „fekete március” emléke – ennek során vakult meg fél szemére Sütő András író – már elhalványulóban van, de a város rövid idő alatt átalakult összetétele miatt egyelőre még kevésbé természetes a különböző nemzetiségűek együttélése, s ez érezhetően rányomja bélyegét a város hangulatára is.
 
Mindezzel együtt Marosvásárhely egészét ma áthatja egy pezsgő, nagyvárosi hangulat, amelyhez hasonlót nem nagyon látni máshol Székelyföldön.  A városban találjuk a legmodernebb, legkreatívabb, ugyanakkor a hagyományokra is gondosan ügyelő éttermeket, kávézókat, sőt hentes- és sajtüzleteket, amelyek Nyugat-Európában is párjukat ritkítanák.  Ráadásul a legtöbb népszerű hely magyarokhoz kötődik, így a magyar jelenlét Marosvásárhelyen a „népi kultúra” helyett a jóval szélesebb azonosulási lehetőséget biztosító kortárs megjelenési formákkal párosul.

   

KAPCSOLÓDÓ KÖNYVEK