Galícia fővárosa: Lemberg

Bár Lemberg ma jóval stílusosabb és szellemesebb, mint a legtöbb, tőle nyugatabbra fekvő nagyváros Európában, itáliai reneszánsz örökségét, a patinás utcákon megbúvó ősi templomait, a mindenkit elvarázsoló excentrikus éttermeit, és nem utolsósorban egyedülálló kávé- és csokoládékultúráját csak mostanában kezdi felfedezni a nagyvilág.  Sokak számára a közeli Krakkó hangulata köszön vissza azzal a különbséggel, hogy itt minden még egy fokkal meseszerűbb.
 
Lembergben nemcsak a múlt emlékei, hanem legalább annyira a kortárs világ is érdekes, amely tele van kreatív ötletekkel, példákkal arra, hogyan lehet egy várost szerethetővé tenni.  Ráadásul a múlt és a jelen tökéletes harmóniában él egymással, nincs még egy város Európában, amelynek építészeti örökségét és békebeli hangulatát ilyen ügyesen át tudták volna ültetni a jelen korba.  A kreativitás minőséggel és igen jó ízléssel is párosul, mindez úgy, hogy a tartalmat a Lemberg hangulatát jól értő helyi vállalkozók hozzák létre nagyrészt a helyi közönség számára.  Franciás-lengyeles világra számítsunk, a századfordulós vagy inkább a két világháború közti Európára, ahol minden étteremben, kávézóban ma is halk jazz duruzsol…
 
Lemberget a reneszánsz kori Európa egyik legjelentősebb, igazi kozmopolita kereskedővárosaként, az Osztrák–Magyar Monarchia idején pedig – Prága, Bécs és Budapest mellett – a birodalom egyik legfontosabb, pezsgő nagyvárosaként tartották számon.  A 20. század elején vegyes nyelvű és vallású népesség lakta: a lakosság fele lengyelnek, harmada zsidónak, a többiek pedig ukránnak vagy németnek vallották magukat.  Ennek megfelelően a németek Lembergnek, a lengyelek Lwównak, az ukránok Lvivnek (Львів) hívják a várost, a magyar szóhasználatban ezek közül leginkább a német eredetű név rögzült, bár Magyarországon sokan még a Szovjetunió idején használt orosz nevén (Lvov) ismerik.
 
A nemzeti-vallási sokszínűség ugyan már a múlté, ugyanakkor a város mai ukrán lakói gondos ápolói a Monarchia örökségének, a Lembergben egymásba forrott lengyel-zsidó-német kultúrának.  Meglepő lehet, de igaz: a Monarchia utódállamaiban sehol nem látni annyi Ferenc József képet és régi osztrák-magyar címert, mint itt.  Ugyanakkor a modern ukrán kultúra tekintetében is fontos szerepet játszik a város, Kijev helyett ma sokkal inkább a 750 ezer lakosú Lemberget tekintik az ország kulturális fővárosának.  A városnak az ukrán függetlenség kivívásában szintén kiemelkedő szerepe volt:  itt szerveződtek meg a rendszerváltásban vezető szerepet játszó demokratikus erők és az ukrán nemzeti mozgalmak.
 
Az UNESCO-védelem alatt álló óvárosban szinte egyetlen modern építmény sem töri meg az elmúlt századokban kialakított egységes városképeket.  Az impozáns középületekkel szegélyezett utcák és terek akár Bécs belvárosában is lehetnének, a reneszánsz és barokk templomok ég felé magasodó tornyai pedig néhol egyenesen Rómára emlékeztetnek.  A város gazdag enteriőr kiállításai, művészeti galériái, kuriózumokkal teli helytörténeti gyűjteményei több napra elegendő látnivalóval szolgálnak.  A szállások, vendéglők árai a budapestinek körülbelül felébe, a belépőjegyek az itthoniak töredékébe kerülnek, egy villamosjegy ára átszámítva 20 forint.

   

KAPCSOLÓDÓ KÖNYVEK