A romantikus Gyergyószék

A legtöbben a vadregényes Gyilkos-tó és a drámaiságában utolérhetetlen Békás-szoros miatt keresik csak fel Gyergyót, bár a mindkét helyen tapasztalható vásári hangulat végül sokakban csalódást kelt.  Jóval kevesebben állnak meg Gyergyószék központjában, a barátságos Gyergyószentmiklóson, pedig a Tarisznyás Márton Múzeum a legizgalmasabb népművészeti kiállítás Székelyföldön, míg az örmény templom és a zsinagóga a város két markáns, ma már alig létező közösségének gondolatébresztő mementói.  A városon kívül viszonylag kevés jelentős látnivaló akad, leginkább a pusztulásában is felemelő Borszékre érdemes még ellátogatni.
 
Évszázadokon át Gyergyószentmiklós életének különleges színfoltja volt a lakosság körülbelül egynegyedét kitevő örmény közösség.  Tagjai mára lényegében beolvadtak a székely népességbe, azonban még ma is mintegy háromszázan tartják számon örmény származásukat, egész Erdélyben itt a legtöbben.  A legnagyobb lélekszámú örmény betelepülésre 1670-es évek elején került sor, amikor a moldvai fejedelem elleni felkelés leverése után az örmények kénytelenek voltak Erdélybe menekülni.  I. Apafi Mihály fejedelemtől kiváltságlevelet kaptak, amely alapján sajátos önkormányzati, igazságszolgáltatási rendszert építhettek ki maguknak.  Az állatokkal való kereskedés mellett kézművesiparral és pénzügyekkel is foglalkozó közösség tagjai az évszázadok során meglehetős jómódban éltek, ami az általuk emelt épületeken ma is meglátszik.  A magyar nyelvet a 20. század elejére teljesen átvették, de a katolikus vallás különleges szertartású, örmény változatát a mai napig megőrizték.
 
Gyergyót a legváltozatosabb kreatív tevékenységek jellemzik, amelyekkel az idelátogató vendegeknek is érdemes megismerkedniük.  Gyergyószentmiklós színtársulata, a Figura Stúdió Színház például igazi, alternatív darabokkal igyekszik megszólítani a közönséget, egy helyi népművész, Páll Etelka lenyűgöző következetességgel dolgozik a régi korok álomszép székely szőnyegeinek újjáélesztésén, miközben a környéken több kitűnő vállalkozás foglalkozik a legmodernebb sajtkultúra gyergyói meghonosításával, elterjesztésével.  Ugyanakkor csalódást okozhat, hogy az évtizedeken keresztül művészeti alkotótáborok helyszínéül szolgáló szárhegyi kastély, a környék legszebb reneszánsz épülete már évek óta zárva tartja kapuit, a békebeli villáit látványosan pusztulni engedő Borszék pedig egy nagyszabású wellnessközponttól várja, hogy ismét vonzóvá váljék a külvilág számára.  A fürdőtelep egyébként tökéletes példa arra, hogy az 1945 utáni korszak mennyire érzéketlenül kezelte a polgári-arisztokrata világ emlékeit, és ez a hozzáállás sajnos 1990 után is csak kevéssé változott.
 
Gyergyó etnikai összetételét illetően fontos tudni, hogy az északi részek hagyományosan román területnek számítanak, Marosvásárhely környéke mellett ez Székelyföld legnagyobb román nyelvű tömbje.  Ennek köszönhető, hogy Gyergyó egészében a magyarok aránya a lakosságnak csak mintegy 60 százalékát teszi ki.

   

KAPCSOLÓDÓ KÖNYVEK